A hírt az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. és a Mol Rt. a BÉT hivatalos honlapján tették közzé kedden. A közlés szerint azért halasztják el a Mol Rt. részvényeinek összetett értékesítését, mert a tranzakció bejelentését követő piaci fejlemények következtében "az ÁPV Rt. és a Mol árelvárása nem valósult meg teljes mértékben".



A korábbi tájékoztatás szerint az intézményi értékesítés lezárása után 2003. december 8-án határozták volna meg a végleges árat. Ezt december 9-én jelentették volna be, és várhatóan december 10-én jelent volna meg hivatalos közleményként is.



Az ÁPV Rt. november 27-én kezdte meg a belföldi nyilvános Mol-részvény értékesítést, 7.100 forintos maximált kibocsátási áron. A magyar olajtársaság alaptőkéjének 13 százalékát ajánlotta fel részvényértékesítésre. Az összesített részvényértékesítés keretében a vagyonkezelő legalább 9,84 millió darab részvényt, míg a Mol saját részvényeiből, 4,26 millió darabot ajánlott fel értékesítésre. Ezen túlmenően az ÁPV Rt. a másodpiaci stabilizáció biztosítása érdekében 1,68 millió darab részvényt ajánlott fel túljegyzési opcióként.



A kibocsátás elhalasztása 80-90 milliárd forint privatizációs bevételkiesést jelent. Az OTP Bank Rt. elemzője szerint elképzelhető, hogy a kiesést kötvénykibocsátással kell pótolni, s 2003-ban 5,5 százalék körüli államháztartási hiánnyal számol. Előrejelzése szerint jövőre a konszolidáció eredményeként az államháztartási deficit várhatóan 1 százalékponttal mérséklődik, de így is meghaladja a kormány által tervezett 3,8 százalékot.



A Postabank elemzője is megerősítette: a részvénykibocsátás elnapolása nem növeli az államháztartás hiányát. A jegybanki alapkamat emelése miatt jövőre 30-50 milliárd forint körüli többletkiadás jelentkezhet, ez azonban nem befolyásolja a jövőre várható 4-4,5 százalékos hiányt. (MTI)