A chicagói Dr. Andrew Cubria több millió dollár értékben számlázott ki az egészségbiztosítóknak olyan költségeket, amelyek - mivel teljesen egészséges embereket operált meg - tökéletesen feleslegesek voltak. Katéterek beültetése, szívritmusszabályozók beépítése - nemcsak fájdalmas, de néha halálos műtétekről volt szó, a doktor két egészséges páciense ugyanis meghalt a műtőasztalon. Cubria főleg a hajléktalanok és az alkoholisták közül válogatta ki pácienseit, akiket cigaretta, étel és némi pénz segítségével beszélt rá az orvosi vizsgálatokra. A hamisított leletek segítségével a műtőszobában végezték az áldozatok, a hivatását meglehetősen sajátságosan értelmező orvos pedig szép sorban küldte a számlákat az adófizetők dollárjaiból gazdálkodó egészségbiztosítóknak. Egészen lebukásáig, amelyre a halálesetek után derült fény - adta hírül a Biztosítási Csalások Elleni Koalíció (Coalition Against Insurance Fraud) internetes magazinja, "A hét csalása" című, mindig frissülő rovatában. Cubria 12 és fél év börtönt kapott, s 16,4 millió dolláros kártérítést kell fizetnie. 

A biztosítási csalás az adócsalás után a világ második legnépszerűbb és legnagyobb kárt okozó intellektuális bűncselekmény-típusának számít. Az új-mexikói Insurance Fraud Bureau számításai szerint csak az USA-ban évente közel 120 milliárd dolláros kárt okoznak a biztosítóknak a hamis kárigényeken alapuló kifizetések (ez közel kétszerese az éves magyar hazai összterméknek). Ezt az összeget természetesen nem más, a többi biztosított fizeti meg: a cégek ugyanis a csalók által okozott károkat egyszerűen beépítik a biztosítási díjakba.

A csalások jelentős része az egészségügyben történik: orvosi túlszámlázásokkal és ál-beavatkozásokkal súlyos milliárdokat csalnak ki a biztosítótársaságoktól. Tavaly az amerikai szenátus pénzügyi bizottságának egy vizsgálata során még az is kiderült, hogy egyes biztosítási tanácsadók célzott tanácsokkal látják el a doktorokat és magukat a pácienseket, amelyek segítségével azok felpumpálhatják a biztosítási összeget. A biztosítási csalások gyakran átcsúsznak a büntetőügyek kategóriájába, mint például annak a férfinak az este, aki Dél-Floridában azért rabolt el gyerekeket, hogy elvigye őket fogorvoshoz. Ugyancsak rémisztő az az eset is, amely során egy amerikai testvérpár téglagyártó vállalkozásba kezdett, csupa káros függőségben szenvedő, az utcáról összeszedett alkalmazottal, akiket azonban nem pénzzel, hanem szeszes itallal fizettek, hogy elősegítsék minél korábbi halálukat. Így juthattak hozzá ugyanis ahhoz a félmillió dollárhoz, amely munkahelyi biztosítás gyanánt az elhunyt munkások után a cégtulajdonosoknak járt.
 
Magyarországon a cégek szerint nem okoznak nagy károkat a csalások, a kárigényeknek mindössze néhány ezreléke alapszik hamis bejelentésen. (Természetesen tény az is, hogy semelyik biztosító nem büszkélkedik azzal, ha jól átverik.) A magyarok inkább kicsiben utaznak, főleg autók és értéktárgyak biztosításából próbálnak pénzhez jutni. A tavalyi adatok szerint évente átlagosan 2500 ellopott gépkocsit vélhetően casco-biztosítási csalás szándékával kötöttek el. Igazán nagy botrányt éppen a biztosítók alkalmazottai, pontosabban ügynökei okoztak: néhány évvel ezelőtt az üzletkötések után járó jutalékok miatt a kalandor üzletkötők akár temetőkből összegyűjtött nevekre is biztosítást kötöttek. Az első havidíjat maguk fizették be, majd annak többszörösét felvették jutalékként. Mielőtt a csalás kiderült volna, már egy másik biztosítónál játszották el ugyanezt a trükköt. Legendává lett az a leleményes üzletkötő, aki 1997 első negyedévében 49 millió forint szervezési és 27 millió forint prémiumjutalékot rakott zsebre a fenti módon. Az egyik biztosítótársaság vezetője a Napi Gazdaságnak tavaly úgy nyilatkozott, hogy az 1995 és 1998 között fiktív életbiztosítási szerződésekkel elkövetetett csalásokból származó károk összege meghaladta az 1 milliárd forintot. A biztosítók tanultak az esetből és szigorú ellenőrzési rendszereket építettek fel, amelyek gyorsan jelzik a gyanús ügyeket. A leghatékonyabb változtatás minden bizonnyal a jutalékfizetés átalakítása volt: a tartalékolási rendszer bevezetésével az ügynökök csak 2-3 év elteltével kapják meg a megkötött életbiztosítási szerződés után nekik járó teljes összeget.