Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Rekordot döntött az idei első félévben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által a kelet-európai és az egykori szovjet térségben végrehajtott finanszírozási programok száma és értéke is - közölte kedden az átalakuló gazdaságok pénzügyi támogatására húsz éve létrehozott londoni bank.
Az EBRD londoni központjában ismertetett féléves beszámoló szerint az idei első hat hónapban a pénzintézet 161 programot finanszírozott a működési területéhez tartozó 29 országban, és összesen 3,5 milliárd eurót fektetett be a térségben. Mind a támogatott programok száma, mind a finanszírozási érték első félévi rekordnak számít a bank eddigi két évtizedes történetében, jelezve, hogy változatlanul milyen erős az igény az EBRD-finanszírozásra a térségben - hangsúlyozta ismertetőjében Varel Freeman, a bank amerikai alelnöke.
Freeman kijelentette, hogy "a válságnak még nincs vége ... a (térségbeli) magánszektorban jelentős mértékű olyan finanszírozási igény mutatkozik, amelyre kínálati oldalon nincs forrás". Az alelnök szerint az EBRD valószínűleg 9 milliárd euróhoz közeli teljes finanszírozási értékkel zárja az idei egész évet.
A tavalyi év egészében ugyancsak rekordot döntött az EBRD által a közép-kelet-európai és közép-ázsiai térségben végrehajtott befektetések száma és értéke is. A 2010-ben aláírt új programok száma csaknem negyedével, az előző évi 311-ről 386-ra - minden eddiginél magasabbra -, a befektetések összértéke pedig 7,9 milliárd euróról ugyancsak példátlan szintre, 9,0 milliárd euróra emelkedett. Magyarországnak a bank tavaly 11 programra összesen 168 millió euró új folyósítást írt alá.
Az EBRD a legnagyobb egyedi befektető a közép-kelet-európai és a közép-ázsiai országcsoportban. A tevékenységi területén végigsöprő pénzügyi-gazdasági válság miatt jó ideje felülvizsgálta azt a korábbi stratégiáját, amelynek alapján - ha megvalósult volna - a közép-európai EU-tagállamok már 2010-től gyakorlatilag nem részesülnének új finanszírozásban a londoni pénzintézet részéről. Az EBRD 2006-ban jelentette be, hogy az addig EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010-re "kiérik" a bankból, vagyis azután nem lesz már szükségük közvetlen EBRD-finanszírozásra.
A pénzügyi válság elhatalmasodása után, 2008-ban azonban az EBRD közölte, hogy a kialakult helyzetben leállítja a közép-európai EU-térségből már elkezdődött kivonulási folyamatot. A működési területhez tartozó országcsoport támogatásának növeléséhez a pénzügyi intézmény ugyanakkor 50 százalékos tőkeemelést is kért a részvényes országoktól; ezt a Zágrábban megrendezett tavalyi éves közgyűlésen jóvá is hagyták.
A tőkeemelés az EBRD számításai szerint 2010-2012 között évi 9 milliárd euró, az utána következő három évben pedig évente 8,5 milliárd euró új finanszírozás folyósítását teszi lehetővé. Az EBRD ennek alapján arra számít, hogy 2010-től 2015 végéig összesen több mint 50 milliárd euró új finanszírozást tud nyújtani a működési területéhez tartozó országoknak.
A kereskedelmi bankok és más partnerek kapcsolódó társfinanszírozásaival együtt a londoni pénzintézet számításai szerint elérheti a 150 milliárd eurót az EBRD irányításával megvalósuló programok értéke a 2015 végéig tartó időszakban.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
