Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Új adónemeket vezetne be a főváros, miközben még vita folyik arról, hogy átalakul-e Budapest kerületi rendszere. Ami biztos, hogy pénzre van szüksége a városvezetésnek, kérdés azonban, hogy ez lehet-e a legjobb megoldás - bár történelmi előzményei vannak.
A fővárosi közgyűlés egyik április végi ülésén Tarlós István volt annak a napirendi pontnak az előterjesztője, amely arról szólt, hogy öt új adónem bevezetését vizsgálja Budapest vezetése. A főpolgármester akkor úgy fogalmazott: a szóba jöhető új adónemek között szerepel az úthasználati adó, mivel a szállítmányozó cégek és a távolsági közlekedésért felelős cégek nem fizetnek fővárosi adót, Budapest viszont sok pénzt költ a közutak fenntartására. Szóba került még a dugódíj, a vigalmi adó (vagyis a belépőjegyekre kivetett adó), a tűzoltási járulék (biztosítótársaságoktól a tűzbiztosítási díjak megfelelő arányát a főváros járulékként elvonná mindaddig, amíg a kapott állami normatíva jelentős kipótlásra szorul) is, ahogy az ingatlanok értéknövekedése utáni fizetendő adó is.
„A jelenlegi rendszerben kerület és főváros arra kényszerül, hogy egymás zsebében turkáljon, s az is egyértelműen látszik, számos feladat hárul Budapestre, ugyanakkor forráshiánnyal küzd” – magyarázza az Adózónának Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország vezető partnere. A szakember ugyanakkor azt is hozzáteszi: egy új adó kivetése előtt fontos minél pontosabban tisztázni, hogy mit adóztatnak majd meg, ki szedi azt be, milyen módon ellenőrzik majd, s leginkább pedig azt, hogy ez a folyamat milyen költséget ró az adót kivetőre, magyarul: megéri-e.
A Gazdasági Programba – tájékoztatta az Adózónát a városvezetés - azok az adójellegű díjak kerültek be, amelyek vonatkozásában vagy volt már fővárosi gyakorlat, vagy ma is létezik hasonló európai gyakorlat.
„Ilyen, a II. világháború előtt, Budapesten létező adófajták az úthasználati adó, a vigalmi adó, a tűzoltási járulék. Mindezekből egyébként a Fővárosnak 1935-ben az összes rendes bevételből összesen 2,2 százaléka származott, ennek zömét az úthasználati díj adta. Jelentős bevétel származott még a házbérkrajcárnak nevezett adóból, mely a bérleti díjak 3 százalékát kitevő adóterhet jelentett, ez a főváros bevételeinek mintegy 3 százalékát adta. További jelentős bevételek származtak még a községi pótadóból, a kereseti adóból, az italmérési illetékből, az idegenforgalmi járulékból, az ebadóból. Végezetül létezett még fogyasztási adóként a forgalmi adóból való részesedés, illetve a községi fogyasztási adó” – olvasható a lapunkhoz eljuttatott válaszban.
A felmerülő, lehetséges adófajtákkal kapcsolatban úgy fogalmaztak: Európai gyakorlat van a dugódíjak bevezetésére. Hozzáteszik ugyanakkor: ez csak akkor vezethető be, ha lesznek P+R parkolók és ehhez igazított tömegközlekedési csatlakozás. A behajtási díj nagyságára vonatkozó konkrét számítások még nincsenek, a bevételt a tömegközlekedés fejlesztésére és finanszírozására kell fordítani – olvasható a főváros válaszában.
A cikk folytatását olvassa el az Adózónán!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
