Az a bajba jutott devizahiteles, aki nem működik együtt a bankkal, könnyen az utcára kerülhet – állítják pénzügyi szakértők, akik ma is azt tartják a leghasználhatóbb megoldásnak, ha az ügyfél egyéni megállapodással átütemezést vagy visszafizetési halasztást kér a hitelező pénzügyi intézménytől. A bankok azonban csak abban az esetben hajlandóak a hitelszerződés feltételein a törlesztés ideje alatt módosítani, ha az ügyfél összességében fizetőképes, csak időleges likviditási gondjai vannak.

Azokkal az adósokkal már nehezebb a helyzet, ahol a havi törlesztőrészlet megfizetése folyamatos gondot okoz. Ha a devizaárfolyam változása, a banki díjtételek emelkedése miatt a havi rendszeres kötelezettség húsz-, akár harmincezer forinttal megemelkedik a kezdő részlethez képest – tetézve ezt az egyik családtag munkahelyének elvesztésével –, szinte lehetetlenné válik a hitel visszafizetése.

Újratárgyalható hitelszerződések. Sok esetben van megoldás

Stiller Ákos

A Magyar Bankszövetség adatai szerint minden hónapban 5-6 ezerrel nő a reménytelen helyzetű családok száma. Vagyis a kilakoltatási moratórium új és újabb meghosszabbításával csak bővül azok köre, akik egyik pillanatról a másikra elveszthetik a fejük fölül a fedelet. Miközben az időhúzás ezzel párhuzamosan összességében havi 20-25 ezer újabb lakáshitelesnél okoz törlesztési nehézséget.

A kormányzat és a Magyar Bankszövetség április végére ígéri a nehéz helyzetbe került hiteladósok – mind deviza, mind forint alap esetén – megsegítésének programját. Azt azonban Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója, a bankszövetség elnökségi tagja több nyilatkozatában is elismerte, hogy egy szűkebb réteg, a nehezen vagy alig törlesztők helyzetének orvoslása piaci alapon már nem oldható meg. Esetükben biztosan szükség lesz az egyelőre még csak ígéretek szintjén létező Nemzeti Eszközkezelő (NET) bevonására, a devizaadós lakásából pedig bérlakás lesz, amelyet a volt tulajdonos visszabérelhet. Igaz, Gyuris Dániel azt is megemlítette, hogy a patthelyzet megoldása érdekében elképzelhető, hogy egy szűk hitelezői réteget pénzügyileg is kisegít az állam, az erről szóló részleteket azonban egyelőre sűrű homály fedi.

A banki hitelek törlesztőrészleteihez képest a lakbér nyilván kisebb terhet jelenthet az ott lakók számára, ám akik súlyosabb pénzügyi gondokkal küzdenek, azoknak a lakbér és mellette a többi, főként közüzemi költség megfizetése is nehézkes lehet. A Magyar Szociális Fórum minap kiadott közleménye éppen erre hívja fel a figyelmet, kiemelve, hogy a probléma már ma is létezik. A szervezet hangsúlyozza: súlyos tehertétel az adósoknak az a megszorítás, amely szerint csak akkor alkalmazható a kilakoltatási moratórium, ha az adóssal szembeni más követelések behajtásánál a tőketartozás összege nem haladja meg a 150 ezer forintot.

Az április 15-én lejáró és július 1-ig meghosszabbított kilakoltatási tilalom tehát csak nagyon kevesek helyzetén segít, viszont lehetővé teszi, hogy olyanok feje fölül is elárverezzék a lakást, akik jogszerűen birtokolják otthonukat és önhibájukon kívül, leggyakrabban munkahelyük elvesztése miatt váltak fizetésképtelenné – állapítják meg a Magyar Szociális Fórum - Szociális Kerekasztal szakértői. Hozzáteszik, hogy gazdasági intézkedések nélkül, főképpen a munkából való megélhetés megteremtése nélkül nem oldható meg az adósságprobléma. Szélsőséges esetektől eltekintve – vélekednek – az államnak nem az adósok terheit kell magára vállalnia, hanem munkából származó jövedelem elérését kell lehetővé tennie az embereknek.

Hogy az állam foglalkozatáspolitikája éppen a segítségre szoruló lakáshiteleseknél fog-e célba érni először, arról aligha lehet biztosat mondani. A bankok ezért úgy vélik, hogy számukra nagyon fontos lenne, ha legkésőbb július 1-jéig elkészülne a hitelesek gondjain segítő program, és feloldanák a kilakoltatási moratóriumot. A mesterségesen blokkolt hitelezési gyakorlat ugyanis lehetetlenné teszi a piaci finanszírozást – érvelt Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke, aki egyszersmind azt ígéri, a moratórium feloldására természetesen feltételekkel kerülne sor. Így például a bankoknak önmérsékletet kell tanúsítaniuk a birtokukba került ingatlanok kiürítésében.

Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke, aki a bajba jutott adósok számtalan problémájával rendszeresen találkozik, nem ért egyet már a moratórium július 1-ig tartó meghosszabbításával sem. Szerinte, ha valaki a folyósító bankkal még időben megállapodott, és hitelét átütemezték vagy fizetési haladékot kapott, annak jó eséllyel nem kell tartania a kilakoltatástól. A devizahitelesek áldatlan helyzete több év alatt alakult ki, a megoldást sem lehet egy csapásra előhúzni a cilinderből. Így a moratóriumot sem lehet egyik napról a másikra megszüntetni, ha már jó ideje tart.

A Magyar Bankszövetség adatai szerint hozzávetőleg tízezer családra vár kilakoltatás. Azok jutnak erre a sorsra, akik nem hajlandóak együttműködni sem a bankkal, sem az önkormányzattal. Megközelítőleg ugyanennyien ott maradhatnak a lakásukban, akkor is, ha nem tudják törleszteni a hitelüket. Esetükben jöhet szóba a bérleti megoldás, de nem kell elköltözniük otthonukból. A többi, várhatóan 85 ezer szerződést pedig módosítják, az új feltételekről a folyósító bankkal egyeztetve.