Hétmilliárd forint körül van a Mavir 2010-es nyeresége
Az előzetes adatok szerint a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) 2010-ben hétmilliárd forint körüli adózás előtti nyereséget ért el - mondta Tari Gábor, a Mavir vezérigazgatója szerdán Budapesten sajtóbeszélgetésen.
Az előző évben, 2009-ben az adózott nyereség közel 8 milliárd forint volt.
A válság után, ugyan alacsony bázison, de 2,7 százalékkal nőtt az áramforgalom, és hasonló arányban emelkedett a magyarországi erőművek termelése is. A Mavir a hálózaton 2009-ben az előző évhez képest 5,5 százalékkal kevesebb áramot szállított.
Az idei évben 1,5-2 százalékos bővüléssel számol a Mavir menedzsmentje a nem túlzottan optimista várakozások alapján. Tari Gábor hozzátette: ezzel a növekedéssel a 2007. évire emelkedik az országos villamosenergia-hálózaton az áramforgalom.
Tari Gábor elmondta azt is, míg a korábbi években jellemzően északról délre ment Magyarországon a tranzit, most az irány megfordult, és csökkent a mennyiség is.
A villamosenergia rendszerben 2010-ben mindvégig elégnek bizonyult a tartalék: a téli csúcsteljesítmény 6.500 megawatt, a nyári pedig 6.340 megawatt volt. A következő évre szerződés szerint szintén van elegendő tartalék, ez legalább 1.350 megawatt kapacitást jelent.
A fejlesztések eredményeként 2011 márciusára egyetlen központból irányítják az öt körzetközpontban lévő 28 alállomást - jelentette be a Mavir vezérigazgatója.
Az export-importhoz szükséges határkeresztező kapacitásokról szólva Tari Gábor elmondta, hogy a szomszédos országok közül többel már napon belüli közös kapacitásaukció is van. Egyedül a 450 megawatt kapacitást jelentő ukrán határmetszéken van probléma: az ukrán fél ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy ő jelölje ki a határkeresztező kapacitás használóját. Így a hallgatólagos megállapodás alapján az ukrán fél, illetve a Mavir kapacitását elnyertek "közös halmazában lévők" használhatják azt.
Tavaly befejeződött a hálózat 1993-94-ben elhatározott teljes felújítása - összegezte a hálózatfejlesztés eredményeit a vezérigazgató. A korábbi évekkel szemben, amikor évi 20 milliárd forint körüli összeget fordítottak fejlesztésekre, beruházásokra, tavaly 23 milliárd forintot költöttek ilyen célra. Négy jelentősebb beruházást adtak át: a nemzetközi kapcsolatokat jelentősen erősítő Szombathely-Bécs 400 kilovoltos távvezetéket, az E.ON gönyűi erőművének csatlakozását, a horvátországi összeköttetést, a Pécs-Ernestinovo 400 kilovoltos vezetéket és a bicskei alállomást.
Nagy eredménynek nevezte a Tari Gábor azt, hogy 1990 óta 550 kilométer hosszú 400 kilovoltos távvezeték épült Magyarországon. Előtte a 120 és 200 kilovoltos hálózat teljes hossza 3.400 kilométer volt.
A hálózatfejlesztés folyatódik többek között alállomások bővítésével.
Most már nem csak napirenden van, hanem előrehaladott tárgyalások folynak a magyar-szlovák villamosenergia hálózat Sajóivánka-Rimaszombat, illetve Bős-Győr térségében történő építéséről. Akár három éven belül megvalósulhatnak az új összeköttetések.
Az Európai Unió harmadik energiacsomagjának megfelelően az európai rendszerirányítók szervezete, az ENTSO-E elkészítette a 10 éves hálózatfejlesztési tervet, amiben már szerepel a Sajóivánka-Rimaszombat összeköttetés is.
Az MTI kérdésére Tari Gábor közölte: az Európai Beruházási Bank (EIB) tavaly májusban bejelentett - hálózatfejlesztésre megítélt - 150 millió eurós hitelkeretéből már le is hívtak. A szerződést a Mavir tulajdonosa, a Magyar Villamos Művek Zrt. írta alá az EIB-vel. Az európai bank a beruházás értékének 50 százalékát hitelezi meg.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.