Azt nem lehet mondani, hogy egy street-food, de a kínai konyha egyik emblematikus fogása a fecskefészek leves. Oly annyira nagy becsben tartják, hogy többek között ez is múzeumba került.
Nagy népszerűségnek örvendenek Kínában az ételmúzeumok, amelyek összekötik a kulináris élvezeteket a történelemmel - adja hírül az élelmiszer online. Az ilyen múzeumokból a hatalmas érdeklődés miatt egyre több van az országban, a legismertebbek a közép-kínai Csengtuban s Kajfengben, valamint a kelet-kínai Hangcsouban találhatók. Utóbbié a legnagyobb volumenű kiállítás: a látogatók teljes képet kapnak az elmúlt ezer év kínai konyhaművészetéről, kiemelten az olyan történelmi periódusokról, mint a Csing és a Szung-dinasztiák kora. Az ételek mindegyikét külön tányéron mutatják be a tárlókban, amelyek a korabeli receptek alapján elkészített fogások - ebben egyébként is nagyon jók a kínaiak - műanyagból mintázott, élethű modelljei. A fogások mellett ott a részletes leírás és a történelmi háttérről is olvashatnak a kihelyezett tájékoztatókon. Madárfészekleves, egészben főtt medvetalp, buddhista vegetáriánus ételek - különlegességnek számító vagy történelmi jellegű ételek sorával találkozhat a látogató.
A hangcsoui tárlat különlegessége a Csing-dinasztia költője, Jüan Mej által összeállított eredeti szakácskönyv, illetve ennek alapján egy korabeli fejedelmi lakoma imitálása.
A látványtól megéhező látogatók a múzeumhoz csatlakozó étteremben a kiállított ételek szinte mindegyikét megkóstolhatják, a menüjén több száz fogás található. A múzeumban emellett főzőtanfolyamokat, interaktív családi foglalkozásokat is tartanak, hétvégente pedig élelmiszervásárt rendeznek.
Nos, aki történetesen éppen nem Kínában, mi több, Hangcsouban vakácíózna, annak vígaszágon ajánljuk figyelmébe a fecskefészek leves receptjét. Annál is inkább, mert ez is szerepel az "1001 étel, amit meg kell kóstolnod, mielőtt meghalsz"című, a világ legjobb élelmiszereit ajánló kézikönyvben. Nálunk is minden kapható hozzá. Kivéve azt a speciális madárfészket, amit egy délkelet-ázsiai fecskeféle készít visszaöklendezett tengeri algákból, a saját nyálával. Csak ennyi, se toll, se fűszálak, se gallyak. Barlangokban, jó magasra építkezik a madár. A fészkéből készült leves többek között azért is nagyon drága, mert még Kínában is nehéz beszerezni az originális alapanyagot. Külön szakma a "fészekvadászat", de már külön iparág is kialakult a "fészekgyártásra": hatalmas, üres épületekbe csalják a madarakat, hogy ott rakjanak fészket. Így könnyebb a begyűjtésük.
A megtisztított, elkészített fészket állitólag könnyű megemészteni, s olyan tápanyagértékkel bír, hogy haló poraiból feltámasztja az embert. De mivel teljességgel íztelen, azért adnak hozzá egyet s mást.
Mi egy 1984-es, magyar kiadású, 400 kínai receptet tartalmazó könyvben találtunk fecskefészek leves receptet / arról nem szól a Cseh Mária-Pirchala István szerzőpáros, honnan szerezzük be a fő hozzávalót, gyanús, hogy hazaival is megelégednének /. Meglepő módon, 6-8 főre mindössze 10 dekányi szárított fészek elegendő. Ha egy éjszakára vízbe áztatjuk, jól megduzzad. Azt írják, akkor csepegtessük le, és tisztítsuk meg a benne maradt pihéktől / na, ez támasztott bennünk némi kételyt /.
Alkalmatos serpenyőben, annyi vízzel, hogy ellepje, negyedórányi főzést javallnak. Utána újabb csöpögtetés, majd néhány órányi hideg vízbe áztatás / tényleg nem lehet ráfogni, hogy egy gyors kínai kaja /. Újabb szűrés, és 5 perc főzés forrásban lévő vízben. Rutinosan csöpögtetés, hideg vízbe áztatás, de már lefedve, hütőben egy éjszakára. Közben esetleg rá is jöhetünk, mi a hosszú élet titka.
Másnap folytatjuk. Ígérik, addigra gyönyörű, áttetsző, szálasodó fészkünk lesz, amit 7,5 deci zöldség alaplében főzőcskézhetünk 30 percig. Közben keményre főzünk vagy 10 darab fürjtojást, megpárolunk 10-15 deka csirkemellet, csíkokra vágunk egy szelet főtt sonkát, felaprítunk csokornyi petrezselymet. Idő múltán leöntjük a fészek főzőlevét, viszont újabb 7,5 deci alaplével ismét beforraljuk, de már beledobáljuk a tisztított tojásokat, a szálasra tépkedett csirkehúst, és evőkanálnyi konyakkal turbózzuk, sóval, borssal ízesítjük. Ha felforrt, levesszük takarékra a levest, kimerünk a léből egy keveset, elkeverünk benne egy evőkanál kukoricalisztet. Ezzel sűrítjük be a levest, amibe még óvatosan belekeverünk egy habbá vert tojásfehérjét.
Így két nap után már kész is. Tálaláskor a sonkacsíkokkal és sok-sok petrezselyemmel kínáljuk. Ahogy elnézzük, azért ez a recept ugyancsak honosított változatnak tűnik. De sebaj, a fecskefészekben pont az a legjobb, hogy bármely velefőzött hozzávaló ízét kiválóan átveszi.