Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Olvasóinak nagy része rendszeresen az íróasztalánál fogyasztja el az ebédjét, bár a legtöbben még közülük is azt gondolják, hogy ez nem jó. És valóban: sokkal nagyobb a baj ezzel, minthogy zsíros lesz a klaviatúra, hiszen így több baktériummal érintkezünk, mint egy átlagos WC-ben, továbbá kifejezetten rosszat tesz az emésztésnek, ha nem nyugodt körülmények között eszünk. Dánielné Rózsa Ágnes dietetikust kérdeztük.
hvg.hu: Miért baj, ha íróasztal mellett fogyasztjuk el az ebédet?
Dánielné Rózsa Ágnes: Mert ha nem az evésre koncentrálunk, könnyen túlehetjük magunkat, és az emésztés is nehezebb. Továbbá folyton megzavarhatják az étkezést: megcsörren a telefon, a főnök belép a szobába, ad egy sürgős munkát, vagy számonkér. Ez nem a legideálisabb helyzet az étkezést tekintve. Ha nem figyelünk oda, hiányzik az evés öröme, úgy érezhetjük, hogy nem is ettünk semmit, pedig épp ellenkezőleg: nem érzékeljük, hogy mikor elég, és többet eszünk, mint amennyi valójában szükséges. Nem rágjuk meg a falatokat, így nehezebben emészthető az étel, esetleg puffadást, hasi panaszokat is kiválthat.
hvg.hu: Hol, és hogy kellene ennünk a hétköznapokban, hogy minél egészségesebbek maradjunk?
D. R. Á.: Mindenképpen meg kell teremteni a nyugodt étkezési körülményeket, ahol nincs zavaró tényező. A munkahelyi éttermek, de egy kis konyha is alkalmas az ebéd elfogyasztására. Ezek hiányában egy közeli kisvendéglő, kifőzde is tökéletes helyszín, ha megfelelő választék áll a rendelkezésünkre. Az a fontos, hogy abban a közel fél órában az étkezés legyen a központi téma. Az étkező hangulata jótékony hatással van az étkező személy hangulatára, az étvágyára is, serkentheti az emésztőenzimek termelődését, így a könnyebb emésztést. Tehát ideális, ha világos, tiszta, rendezett a tér, kellemes illatok terjengnek a levegőben, s a dekoráció is ételekkel kapcsolatos.
hvg.hu: Mikor és mit jó enni a munkaidő alatt?
D. R. Á.: Az ebéd optimális ideje 12-13 óra között van, körülbelül az ébren eltöltött időszak felénél. Hogy mit eszünk, nagyban függ a lehetőségektől. Általában változatosabbak a főtt, sült ételek, mint a szendvicsekből, pékárukból álló ebéd, de egy jól összeállított saláta (zöldségeket és sült húst vagy sajtot, túrót, főtt tojást tartalmazó saláta, joghurttal, kefirrel leöntve) s mellé egy kisebb szelet teljes kiőrlésű kenyér vagy egy korpás kifli is megfelelő választás. Az ebédre szánt fél óra szünet kizökkent a munkából, a nem túlságosan nehéz (nem zsíros és nem laktató) ételek energiát adnak, s így visszatérve a munkaasztalhoz energikusabban, hatékonyabban lehet folytatni a munkát.
hvg.hu: Mik a leggyakoribb hibák, amiket elkövet az ember a hétköznapokban az ebédszünet alatt, helyett?
D. R. Á.: A legnagyobb hiba, ha kimarad az ebéd. Az ebéd a napi étkezés leghangsúlyosabb része, 35-40%-ot tesz ki. Ha ez kimarad, akkor a vacsora mennyisége fog megnőni, ami így a napi energiafelvételnek az ideális 20-25%-a helyett akár duplája is lehet. Ennek következtében pont az esti, a lefekvés előtti étkezés lesz a szükségesnél jóval nagyobb energiatartalmú, s az ebből származó többlet elraktározódik. Mivel vacsora után általában kevésbé aktív, például nem sportol az ember, s este, éjszaka a szervezet is pihen és raktároz, nem használjuk már fel a felhalmozott energiát. Az sem jó viszont, ha a kimaradt ebédet később nem pótoljuk. Az energiahiány miatt csökken a teljesítőképesség, valamint az úgynevezett alapanyagcsere értéke: ez a létfenntartáshoz szükséges minimum energia. Ez utóbbi a későbbi hízásnak is oka lehet.
hvg.hu: Egy kutatásból kiderült, hogy aki a klaviatúra társaságában költi el ebédjét, 400-zal több baktériummal közösködik, mint egy átlagosan karbantartott vécében. De milyen egyéb veszélyeket hordoz, és milyen betegségeket okozhat hosszabb távon, ha nem megfelelően étkezünk napközben?
D. R. Á: Az egészséges életmód része az egészséges táplálkozás, amelynek jól meghatározott ritmusa van: ez a sokat emlegetett, napi ötszöri étkezés, meghatározott arányokkal. Vannak ajánlott és kerülendő élelmiszercsoportok, fogyasztási gyakorisággal és mennyiségekkel. Megfelelő étrenddel sokat tehetünk az egészség megtartása érdekében, ellenkező esetben számos, nem fertőző, krónikus betegség alakulhat ki. A többlet elhízást okoz, s megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát: kialakulhat magas vérnyomás, érszűkület, szívinfarktus, sztrók. Továbbá a 2-es típusú cukorbetegség és bizonyos daganatos betegségek kockázata is megnő. Éppígy ártalmas lehet a tápanyagokban, nem csak fehérjében, zsírban és szénhidrátban, hanem rostban, vitaminban és ásványi anyagban szegény táplálkozás is.
| Így ebédeltek Ti |
Minap megkérdeztük olvasóinkat, hol ebédelnek a munkanapokon és mennyi időt szánnak – kapnak – rá. A kérdőívünkből az derült ki, hogy válaszadóink 46 százaléka 30 perces ebédszünetet kap. Csak 15 százaléknak van 60 perce az ebédre, 10 százaléknak viszont egyáltalán nincs ebédszünete. Sokan írták azt is, hogy nincs kötött időtartam, szabadon rendelkezhetnek az ebédidejükkel, esetleg „feladatterheltségtől” függ. Volt azonban olyan válasz is, hogy a szerződéses 60 percből csak 30-at tölthet ki. De beszámoltak 20, mások 45 perces hivatalos ebédszünetről is. A válaszadók 45 százaléka az íróasztalnál fogyasztja el az ebédet, 18,41 százalék az irodai menzán, 14 százalék mindig máshol, öt százalék pedig a közeli kifőzdében, vagy étteremben eszik. A legfőbb érv az olcsóság, 44 százalékuk szerint ez a legnyomósabb ok arra, hogy az íróasztalnál esznek, de 36 százalék szerint az is közrejátszik, hogy nincs idő másra. Viszont a válaszadók többsége egyetért abban, hogy rossz szokás a klaviatúra mellett étkezni, 53,26 százalék szerint azért, mert nem tud az ember kikapcsolódni, erőt gyűjteni, szocializálódni. Azzal pedig 40,43 % egyáltalán nem értett egyet, hogy jó lenne íróasztalnál befalni az ebédet. A válaszadók 57 százaléka volt nő, 46 százaléka 25-35 év közötti. |
Kövesse a hvg.hu Élet+Stílus rovatát a Facebookon is!
