A nagy hekk tor a Balatonon
Ha máskor nem, egy évben kétszer biztos eszik a magyar halat. Nyáron a Balatonnál, télen a karácsonyfa alatt otthon. Most akkor nem csigáznánk a nagyérdeműt, melyikről is lesz szó.
Meglehetős bátorságról tett tanúbizonyságot a Food&Wine szerzője, amikor a döglesztő kánikulában úgy döntött , végiglátogat egy pár balatoni halsütödét. S tényleg úgy tűnik, az időt nem a tóban, hanem a tó körül vesztegette. Hat településen került a legintimebb kapcsolatba a legkevésbé magyar, ám még mindig igen népszerű hallal, ami úgyebár az argentin, s más távoli vizekről ideúsztatott hekk.
A Merliccius merluccius majdnem hungarikum lett, mire kiderült, hogy egyetlen boldog őse, pláne ívadékai sose fickándoztak a Balatonban, csak a sütödék fáradt olajjal töltött serpenyőiben. Váncsa mester igen megértőnek bizonyult az elmagyarosodást illetően, mert következetesen csak csacsihalnak emlegette a befogadott uszonyost. S ez ugyebár nem is hangzik rosszul.
Na, a dolgok, vagyis a halak a helyükre kerültek, előjött újra a keszeg, meg más vízben élő hazafi, és maradt a hekk is. Így aztán egyáltalán nem indokolatlan hekk tort ülni az olyan frekventált üdülőhelyeken, mint Balatonboglár, Fonyód, Siófok, Földvár, Badacsony, Füred. Az biztos, hogy a hal úszni is akart, hogy mennyire, nem tudhatjuk, de azért az gyanús, hogy nagyrabecsült szerzőnk az északi partnak szavazta meg Balatonföldvárt. Ez persze nem változtat a lényegen, a hekkelés teszteredményeit tanulságos videóval érdemes megnézni : www.foodandwine.hu