Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Míg a pestieknek ott a Ráday vagy a Kazinczy utca, zsibong a Gozsdu udvar, az Erzsébet tér meg a Liszt Ferenc tér, piknikel a Pozsonyi út, ingerkedik szubkulturális bázisokkal a Belváros, a Közgáz környéke, addig Buda decensen szunnyad.
A hegyvidék népe a Mammutok árnyékában, a Millenáris tőszomszédságában három saroknyi terepen szub-multikulturálodik. Igaz,a Lövőházban minden s mindenki elfér a Fény utcai saroktól a Káplár utcai kereszteződésig. Ennyi a sétálórész, az is csak alig három éve.
A lokálpatrioták már annak előtte sem ültek ölbe tett kézzel az erkényeiken, és nem csupán a történelemkönyveket lapozgatták a dicső múltat visszasírandó, hanem élhető jelent s jövőt vágytak közösen. Például a Virágoztassuk fel a Lövőház utcát ! lakossági projekttel, illetve az önkormányzattal közösen tartott Első Lövőház Workshoppal. A múltat őrzi maga az utcanév is: kicsit feljebb, a Margit körút és a Bakfark Bálint utca sarkán ott van az 1696-ban alapított - 1776-ban kocsmával és kuglizóval kiegészített, ma is fellelhető, végleges formáját 1827-ben elnyert - lőház . A Marczibányi téren pedig, ahova felfut a Lövőház utca, ott a budai lövészek 1885-ben átadott német-reneszánsz stílusú lőháza. Éppen az itteni lövészegylet kérésére változtatta Nagy-Rókusról Lövőházra az utcanevet 1900-ban a Fővárosi Közmunka Tanács. 110 évvel később, egy szép augusztusi napon adták át ünnepélyesen az egykori Rézmál-dűlőhöz tartozó utca egy részét a sétálóknak, örömködőknek, helyieknek, bevándorlóknak,átmenetileg ide ruccanóknak. Bőven van belőlük, jönnek közel-távolról, hogy birtokba vegyék a teraszokat, a minden kapu mellé jutó evőldéket s ivóldákat.
Mindenki kedvére
A Fény utca sarkán harminc éve biztos bázis a Márkus vendéglő. Tisztes polgári hely, ahova kitartóan járnak az egykor itt ebédelő, gyerekekből szülővé nőtt honfiak, honlányok - nagypapástól, nagynénistől. Nem véletlen, hogy ma is megtalálják a négyszemélyes családi tálat a kínálatban: rántott bordával, rántott sajttal, gombával, párizsi szelettel, roston sülttel, vegyes körettel - á lá akárhányas évek, csak éppen nem fatálon tornyosulva.
De megkapnak mindent a bédekkeres turisták is. Igazán minden újragondolás nélkül pakolják eléjük a marhapörköltet, brassóit, sült libacombot, rántott pontyot, borjúlábat, babgulyást. Az új idők új szele befújta azért a sarokra a nizzai salátát, mozarellás csirkét , olívabogyós, fetás pulykát s hasonló trendiségeket is. Jó étvágyat három nyelven kívánnak Márkusék, fél adagot pedig 65 százalékos árért tesznek a tányérokra. S nem félnek kiírni az étlapra őszintén a házi tojásos nokedli és a hagymás krumplisaláta mellé, hogy mirelit a sült burgonya.
Mindjárt mellettük ott a Szalonspicc, ami tulajdonképpen Buda első igazi borbárja. A hüvősvölgyi Stop-shop egy húzatos ficakjából költöztek ide nem egészen esztendeje, de pár hónap elég volt ahhoz,hogy az utca emblematikus helyévé váljanak. Borbarátok, champagne ladyk és kávéfanok egyemberként vállalnák fel boldogan a szlogent : "Szalonspiccesen egész nap ". Na jó, legalább gyakran. Így se, úgy se lehet poharazva a végére járni a több mint 60 féle hazai és külföldi bornak, pezsgőnek, a folyton változó meglepetés palackoknak . Borszánkónak van alapból és mindig kacsamájas pirítós, humusz pitával, tepertőkrém, sajtok. Egyébként saláták, kenőkék, tunkolnivalók, hideg s meleg falatok az évszaknak, napszaknak, a vidám Marosi-csapatnak ihlete szerint. Azon se csodálkozzunk, ha váratlanul betámaszt a sarokba a szomszédos Fény utcai piac Sonkása - álnéven: Kurunczi - csodaszeletelő gépével, és lengeti orrunk előtt a hajszál vékony prosciutto szeleteket. Kávésoknak macaronok járnak a csésze mellé, antialkoholistáknak, kik csak a jó társaság kedvéért óvatoskodnak ide, házi szörpök.
Velük szemben nem éppen mai, de most is ikonikus név a cégtáblán: Karády Katalin. Kettő az egyben: kávéház és múzeum. A búgó hangú díva, ki fénykorában facebook nélkül hatvanezer rajongói levelet kapott évente, itt a Lövőházban is rátalált kései lovagjára. Kámán Tibor gyüjtőtte össze a relikviákat - személyes használati tárgyak, régi lemezek, eredeti negatívról újranyomott filmplakátok, könyvek - a 30- as, 40- es éveket idéző art deco enteriőrben. Szecessziós üvegfestmények, swarovski kristályok, márvány Brazíliából, Olaszországból, cseresznyefaburkolat, vajszínű bőrgarnitúra. Kellő diszkréció - biztos járna ide a müvésznő a közeli Lepke utcai villájából (ma követségi épület). Ha másért nem, hát a saját süteményéért: a Karády szelet egy nagyra nőtt mignon és egy szerényebb Sacher tortaszelet összeszerelmesedése egy újvilági olasz cukrász jóvoltából. Receptje szuper titkos, fővesztés terhe mellett helyezte Kámán kezébe Karády New York-i házvezetőnőjének leszármazottja. Azt viszont biztosan lehet tudni, hogy a Karády rozé Szekszárdról való, a kávé meg Carraro 1927.
E páros oldalon tovább haladva jön a Neti friss pékség, amely - neve ellenére - véletlenül sem tévesztendő össze a leginkább metroállomásokhoz települt, két megálló múlva "lejáró" pogácsákat kínáló sütődékkel. Szombaton, vasárnap is friss kenyerek, kalácsok, péksütemények, perecek, sós - édes levelesek, méretes burkolnivalók, és kedves, mosolygós pultosok. Ha valaki inkább pitára vágyik, annak máris ott van a Keleti élelmiszerek boltja, ahonnan mindig hazaviheti a beletöltendő libanoni, török, szír, egyiptomi, tunéziai, marokkói stb. hozzávalókat, fűszereket, olívabogyókat, a teljes arab világ konyhájának bármely készségét. Mindez autentikus útmutatásokkal és a flancos delikáteszekénél, gourmet boltokénál sokkal barátságosabb áron. Szemközt mindennek empírikus megtapasztalása a félrevezető Papa Gyrosa firma alatt, de erről, majd ha visszamentünk a - páratlan - túloldalra.
A Káplár utca sarkáig - hol véget is ér a sétálóövezet - el kell jutnunk, hiszen egyik pontján megtalálható a Lövőház utcai pionírok bázisa, a békebeli Gyöngy presszó-söröző (csapolt Borsodival meg újabban tahitótfalusi eperborral), a másikon pedig egy aránylag új olasz bevándorló: a Bocelli. Hozza egy talján trattoria fílingjét ("Köszöntjük a napfényes Itáliában!"), étlapon tengeri herkentyük épp úgy, mint kemencében sült pizzák. A napi 1190 forintos, kétfogásos ebédmenükben pedig éljen a megbonthatatlan olasz - magyar barátság. Ne lepődjünk meg tehát, ha a gulyásleves után csokoládés trüffel jár.
Páratlanul
Na, itt most már vissza is fordulunk, a párost elhagyva a páratlanért. A Millenárishoz átvezető ösvény sarokpontján az Art Café " világkörüli" zenés estekkel és hétvégékkel, házi szenvicsekkel, croissantokkal, szörpökkel, koktélokkal vár. Arrébb pedig az első Lövőház fesztivált életre hívó Shakespeare söröző, ugyis mint mindenkori utcai hírmondó és információs bázis, ráadásul a sörnél jóval tekintélyesebb pálinkaválasztékkal, ropi, csípsz és mogyi rágcsákkal. Az emberesebb ennivalókat az újabb családtagnál találni, a Shakespeare ételbárban, hagyományos kifőzdei kínálattal. Arrébb a Farfalla fagyizó 16 - 18 féle nyalnivalóval ingerkedve, észveszejtő színekkel hívja fel magára a figyelmet. Ott jártunkkor kedvencünk a Hupikék Törpikék tégelyes lett, de inkább nem szeretnénk tudni, miből s hogyan színesedett a 200 forintot kóstáló 50 milis gombóc. Legújabbkori konkurenciája egyébként a szépkorú Cukinak (Pollák - Bödi cukrászat ), ahonnan generációról generációra viszik a születésnapi tortákat és aprósüteményeket a helyiek. Szeretik feltétel nélkül. Mi télen belefutottunk itt egy több mint tartósnak (avagy tartósítottnak) bizonyuló gesztenyepürébe, viszont most rendes puncsot, karamellt, citromot nyaltunk - a 40 milis gombóc 180 pénz - , és fel nem foghattuk, mi a fenét keres náluk is valami hupikék.
Ezen az oldalon van a keleti fűszeres gyakorlati bemutatóhelye, vagyis a Papa Gyrosa helyben sütött arab lepényekkel, datolyás, gránátalmás, olívás, sült paprikás csirkékkel, pulykákkal, fügés májjal, töltött cukkinikkel, joghurtos padlizsánokkal, mentás, petrezselymes salátákkal, csicseriborsós bulgurokkal, mézes-mázos arab süteményekkel. Akkora adagokkal, hogy a felét mindjárt kérhetnénk is dobozolva, mert úgysem tudjuk megenni. Most mondjuk még azt, aminek mindenhol másutt is természetesnek kellene lenni: mindig minden friss és tiszta, és mosoly, barátságos szó is jár bármely idegennek. Csak azt ne tessék kérdezni, hogy ők honnan jöttek. Beszélnek az arab világról, a közös nagy konyháról - fazékról inkább. Törzsvevők szerint szíriaiak, még törzsebbek szerint libanoniak. De mindegyis, Lövőház utcaiak.
Miként a kedves trafik-kávézó-játékbolt, az Ajándékpolc trécselésre csábító utcai padjával, kirakatának szívderítő kavalkádjával(a tükörtojásos fülönfüggőt kár volt ott hagynunk) , a bébi boomos kismama találkozóhely butik, vagy az ékszerész. Színesíti még a palettát egy-egy presszó, kis bisztró,szárnypróbálgatásban levesbár, jön a wokos, fish& chipses - őket majd megnézzük jövőre.
