Újdonsággal jelentkezett március 19-én este a Laci! Konyha. Nem új étlappal. Arról náluk egyébként is tudható, hogy minden nap más és más, aszerint éppen mi kínálkozik frissen a piacról, és a séfet, milyen ihlet is szállja meg. Egy előadásra invitáltak Ördögöt a pokolba! címmel, amelynek alapját Boccaccio műveiből fércelte össze a Krúdy Gasztro Színház nevű formáció. Szerzőnk ott járt, állítja, megérte.
Úgy adódott, hogy kaptam egy meghívást délután erre az esti programra. Elvben hétkor kezdődött, de amikor negyed kilenckor megérkeztem, örömmel konstatáltam, hogy nem késtem le semmi lényegesről. Lassan meg is világosodtam, mi is a program: egy fiatalokból verbuválódott kis színészcsapat keverte el a vacsoránkba Boccaccio műveit, felfrissítve, átértékelve néha, aktualizálva.
Kissé nehezen indult, pláne, hogy az első étel felkonferálása is rájuk méretett, és láthatóan ebben még nincs gyakorlatuk. Megbocsátható: ez egy premier előtti előadás volt, mondhatni főpróba. Április 3-tól minden héten egy-egy este cimborálnak az ördöggel, egyelőre 12 előadásban. A folytatást pedig majd az élet írja, ha ezek a vacsorák sikeresek lesznek, akkor bízhatunk egy újabb bemutatóban. Ha a konyha és a színészek között sikerül az együttműködést feszesebbre húzni, akkor mindenkinek, akiben lappang némi affinitás az efféle társítások iránt, tetszeni fog a különös vacsorás színházi este.
Az ételsor több mint érdekesen hangzott, bár nem tudtam komoly korrelációt felfedezni az ételek és a jelenetek között. A sajtos spenótos volutétól, a fárszgaluskás kacsalevesen át a seefood rizottóig és a tárkonyos krumplipürével kínált báránygerincig sokféle színt kevertek a nagyérdeműnek, amely még a kacsamadár nyelvét is megkapta sonkás madelainre ültetve.
Minden étel kiválóan elkészített volt, ezt persze itt megszoktuk, nem is lepett meg bennünket. De az nem jött át, nem nagyon érződött, hogy a séf az inspirációt pont a helyenként igencsak túlfűtött érzékiségű darabokból nyerte volna. Pedig biztosan nagy siker lett volna, mert egyébként a konyhája is pont ilyen tud lenni: a pillanatnyi lelkiállapotot híven tükröző és bátran szárnyaló. Csak úgy, mint Boccaccio.
Kifejezetten szép része volt a programnak a „Jézus szeret!” felkiáltással felszolgált „elődesszert”, melynek prezentálásába a felszolgálók is ügyesen bekapcsolódtak. Nem mellesleg szerepelt még egy desszert, a körtés karamell. Látszik, hogy a hely is inspirál, ha mást nem, hát a vendéglőst ,aki egy ilyen darabnak helyt ad.
Biztos vagyok benne, hogy ez a gasztroszínházi esemény sikeres lesz, s őszintén remélem, hogy más előadásokat is meg fogunk érni az étteremben.
Játszatok, igyatok, szeressetek! |
Öt évvel ezelőtt, 2007 októberében a debreceni MODEM fogadótermében már sor került egy kocsmaszínházi Boccaccio bemutatóra, amire a Krabat Komédiás Műhely így invitálta a közönséget:”Gyertek, hallgassátok meg történeteinket a Dekameronból, énekeljetek és játszatok, igyatok és szeressetek, s a megbotránkozást hagyjátok arra, kinek tiszte ítélni”. Gasztronómiai dimenziókról akkor még szó sem volt, miként a későbbi budapesti Bakelit kocsmaelőadásokon sem. De most itt van a Krúdy Gasztro Színház. Éljen az élet és az étel! -gy- |