Nem azért, mert csehül állunk, de érdemes megtanulni a csehek nagy kedvencének, a gőzölt, kelt tésztának az elkészítését. Olcsó, és nemcsak szaftos meg sült húsok mellé remek, de magában mártással, vagy édesen, egy kis töltelékkel is igazán finom.
Egy régi mondás szerint a csehek csak két fajta ételt ismernek: azt, amit a sörhöz esznek, és azt, amit sörrel készítenek. S könnyen előfordulhat, hogy kenyérhez kenyeret kerítenek. A folyékony kenyér, a sör mellől ugyanis nem nagyon hiányozhat a knédli, aminek a tésztája nem sokban különbözik a kenyérétől. De lágyságát az adja, attól lesz kéreg nélküli kenyér, hogy nem sütőben, hanem gőzben nő nagyra, lesz levegős, könnyed.
A knédlit egyes források szerint a prágai vendéglőkben a 19. század közepétől készítik, és népszerűsége töretlen. Legtöbbször sült, szaftos disznóhús és párolt káposzta társaságában láthatjuk az asztalon. Ezt a szent hármast szinte minden cseh vendéglátóhelyen, melegkonyhás sörözőben készítik, így érdemes a „pivo” mellett megtanulni a ,,vepzso-knedlo-zelí” cseh megnevezését is az ételnek. Ahol pedig nem találjuk az étlapon e kedvelt cseh fogást, gyanakodhatunk, hogy a tulajdonos külföldi, de legalábbis az új éttermi trendek nyomába lohol. Többnyire széllel szemben, legalábbis, ami a helybelieket illeti.
A puha knédli tésztája nagyon jól magába szívja a szaftot, mártást, így sültekhez, vadas mártással készült húsokhoz, pecsenyékhez, pörköltekhez, vagy magában szósszal kínálják, és természetesen többféle variánsa ismert. A legismertebb a zsemlés knédli, ami gyakorlatilag hasonlít az idehaza is ismert zsemlegombóchoz, csak kelt tésztából készül, amihez apró kockákra vágott, pirított zsemlekockát adnak. A másik legismertebb fajta a burgonyás knédli.
De nemcsak a csehek rajonganak a knédliért, hanem az osztrákok és németek is. Az ő asztalaikra leggyakrabban a gőzben nagyra nőtt gombócok különböző töltelékkel – darált hússal, sajttal, gombával, sonkával vagy spenóttal – gazdagítva kerülnek, ami mártással nyakon öntve magában is nagyszerű.
Az édes variációk közül minden bizonnyal a legismertebb a sűrű szilvalekvárral töltött gőzgombóc, amit kevés olvasztott vajjal locsolnak meg, majd őrölt mákban hempergetik, és kevés porcukorral hintik meg. Természetesen a töltelék ízlés szerint változhat.
A híres cseh túrós bukta is ugyanebből a tésztából készül, így igazán érdemes megtanulni a kelt tészta elkészítését. A knédli tésztájának hozzávalói olcsóak, és olyan alapvetőek, hogy valószínűleg állandó jelleggel ott tartózkodnak egy háztartásban. A gőzöléshez pedig nem kell más, mint egy lábasra illeszthető szita, de megteszi egy rákötött tiszta konyharuha is, amit később lefedünk. A profiknak és megszállott knédlirajongóknak pedig érdemes beszerezni egy kimondottan gőzölésre, párolásra használt, kerek, kilyukasztott fémlemezformát, aminek legyezőszerűen nyíló és illeszkedő szélei többféle lábas méretéhez is passzolnak.Lehet kapni kifejezetten gőzőlő edényszettet is,de annak az ára húzósabb,mint ennek az egyszerű szerkezetnek.
A cseh boltokban, de nálunk is már a nagyobb élelmiszerüzletekben többféle konyhakész knédli, illetve knédlipor kapható. Ám erre is igaz, ha tényleg finomat, eredetit szeretnénk, nincs más hátra, mint feltűrni az ingujjakat, beszerezni pár üveg jóféle cseh sört, és nekiállni a légiesen könnyű knédli vagy gőzgombóc elkészítéséhez.
Receptek
Knédli
60 dkg finomliszt
2,5 dl tej
2 tojás sárgája
2 dkg vaj
3 dkg élesztő
1 dkg porcukor
olaj a kenéshez
A langyos tejben elkeverjük a porcukrot, belemorzsoljuk az élesztőt és felfuttatjuk. Hozzáadjuk a többi tejet, a tojássárgáját, a lisztet, a lágy vajat, és elektromos mixerrel, dagasztókarral jól kidolgozzuk a tésztát, majd letakarva, langyos helyen körülbelül 45 percig kelesztjük. Ha megkelt, akkor lazán gyúrjuk át, formáljunk cipót, és osszuk 2-3 részre (attól függően, mekkora lesz a felület, amin gőzölni tudunk). Alakítsunk belőle szendvicskenyér formát, takarjuk le és hagyjuk további 20-30 percig kelni. (A tésztát kenyérsütő gépben is bedagaszthatjuk, de akkor elsőként mindig a folyadékot adagoljuk, teljes mennyiségben).
Amíg kel a tészta egy nagy lábasba tegyük fel forrni a vizet. Amikor a knédli megkelt és a víz felforrt, a lábasra illesztjük a pároló edényt úgy, hogy ne érjen bele vízbe, legyen helye a gőznek. Olajozzuk be vékonyan az edény / gőzőlő alkalmatosságunk/ alját, így a tészta biztosan nem ragad oda (a knédli tetejét is leheletvékonyan megkenhetjük). Óvatosan rakosgassuk rá a megkelt tésztaformákat. Vigyázzunk, mert a tészta másfél-kétszeresére is megnő a gőzölés alatt, így hagyjunk elegendő helyet, ha egyszerre többet gőzölünk.
Fedjük le egy másik lábassal és körülbelül 10-12 percig gőzöljük. Ha ügyesek vagyunk, félidőben óvatosan megfordíthatjuk a knédlit, így biztosan minden oldalról egyenletesen átgőzölődik. Tűpróbával ellenőrizhetjük – ha nem ragad a tűre a tészta, akkor már jó. Nagyon éles késsel vagy cérnával szeleteljük. A knédli formája lehet kerek cipó, akár gombóc is. Minél kisebb a tészta tömege, annál rövidebb ideig tart a gőzölés.
Zsemlés knédli
Mint a fenti knédli receptnél, plusz 2 db szikkadt zsemle.
A zsemlét vágjuk apró kockákra és pirítsuk meg, majd adjuk a tésztához. Az összes többi fázis már megegyezik a sima knédliével.
Gőzgombóc
Mint a fenti knédlireceptnél, plusz: 30 dkg sűrű szilvalekvár, 15 dkg olvasztott vaj, őrölt mák, porcukor.
A knédli tésztájából készíthetünk gőzgombócot is, annyi különbséggel, ha édességnek szánjuk, akkor a tésztához 3 dkg porcukrot adunk. A megkelt tésztát nyújtsuk ki 1,5 cm magasságúra, vágjunk egyforma, tenyérnyi darabokat belőle. Mindegyiknek a közepébe tegyünk egy-egy púpozott teáskanál sűrű szilvalekvárt, csípjük össze a tésztalapok sarkát, és formázzunk gombócokat. Fedjük le az egész rakományt egy tiszta konyharuhával, és langyos helyen hagyjuk 15-20 percig kelni. Tegyük gőz fölé a fent leírtak szerint – szintén hagyjunk helyet, mert megnőnek – és gőzöljük 8-10 percig. A kész gombócokat locsoljuk meg olvasztott vajjal és forgassuk őrölt mákba.