Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!A belgák és a sör
Belga sörfőzők köreiben még ma is erősen tartja magát az a nézet, miszerint a sörfőzés mesterségére maga Gambrinus, vagyis Jan Primus, Brabant hercege tanította meg őket.
A sörfőzők pedig jól megtanulhatták a leckét, mert a harmad Magyarországnyi Belgiumban körülbelül 8700-féle sört főznek. Ezek közül valamivel több mint százat október 9-én mi is megkóstolhatunk. A Jan Primus-Gambrinus legenda – legyen bármennyire is szép és romantikus – természetesen nem igaz, hiszen a mai Belgium területén egykor élt népek már több, mint kétezer évvel ezelőtt is főztek sört, ahogyan azt Julius Caesar is megemlítette feljegyzéseiben. A belgák – vagy talán inkább flamandok és vallonok – sörfőző kedve szerencsére később sem hagyott alább, és az elkövetkező évszázadokban is szorgalmasan főzték a sört. A sörfőzés meglehetősen liberális szabályozása miatt – nem kötötték meg a sörfőzők kezét, hogy mit tehetnek a sörbe és mit nem – az iparág szépen virágzott. Békésen megéltek egymás mellett a családi, céhes és kolostori sörfőzdék.
Európában egyedülálló módon a belga sörfőzés szerkezeti összetételét (rengeteg kis sörfőzde) a 19. század második felében kialakuló nagyipari sörfőzés sem tudta megbontani. A Brasseurs Belges, a belga sörfőzők szövetségének adatai szerint 1900-ban még nem kevesebb, mint 3223 sörfőzde működött az országban. És amennyiben nem az elfogyasztott sörök okozta kábulat vezette a korabeli statisztikusok kezét, a belgák betegesen félhettek az ivóvíz okozta járványoktól, mert ugyanebben az évben a csecsemőket is beleszámítva fejenként 221 liter sört ittak meg. Ehhez képest ma szinte absztinensnek számítanak az évi 81 literes fejadagjukkal.
A kisüzemi sörfőzést végül a két világháború zilálta szét. 1950-re már csak 663 sörfőzde maradt. A következő évtizedek alatt folyamatosan tovább csökkent a számuk, és az ezredfordulón csupán 115-en müködtek. Bár a sörfőzés sokszínűsége Belgiumban soha nem szűnt meg, a kézműves sörök világforradalma őket sem hagyta érintetlenül. Az utóbbi pár évben újabb sörfőzdék kezdték meg működésüket, a 2009-es adatok szerint 124-en vannak, igaz ebbe a számba beletartoznak a brewpubok és az önmagában évi 7 millió hektoliter sört előállító leuweni Stella Artois is. A 124 sörfőzdében körülbelül 800 sörmárka készül, némelyiknek 6-8 -féle változata is, amit még kiegészítenek a különféle alkalmi és idénysörök.
Belgium – és a belgák – számára a sör nem egyszerűen csak egy élvezeti cikk, vagy élelmiszer-ipari termék, hanem az országimázs része. Nem véletlenül, hiszen a tavalyi éves termelésük meghaladta a 18 millió hektolitert, és ennek 57(!) százalékát, több, mint 10 millió hektolitert exportálták. (1950-ben az export 0,05 százalék, 2000-ben 37 százalék volt.)
Ehhez persze legmagasabb szintű országmarketing is szükséges, így szinte magától értetődő, hogy Belgium soros EU-elnöksége idejére esnie kell egy-egy sörbemutatónak, sörkóstolónak is, aminek a helyszíne nálunk a Mezőgazdasági Múzeum. A budapesti Vajdahunyadvárban, október 9-én, 12-17 óra között várják a sörmustrára a látogatókat. A 2500 forintért váltható belépő-kóstolójegy ára az utolsó cseppig, pardon, forintig „leiható”. Bár a csapolt sör szerelmeseinek szomorú hír, hogy ezúttal csak palackozott sörök vonulnak fel. Viszont annak érdekében, hogy minél több sört végig lehessen kóstolni, 1,5-2 deciliteres kóstolóadagok lesznek. A leginkább tetsző söröket természetesen meg is lehet majd vásárolni. Szomjas apukák bátran vihetik anyukát és a gyermeket is, mert mialatt sikerül kiválasztani a leginkább ízlő trappista vagy lambic sört, addig a család megnézheti a múzeumot.
