Egy ismerősöm szokta mondogatni, úgy járunk-kelünk a világban, mint egy időzített bomba. Sosem lehet tudni, mikor “robbanunk”, azaz mikor derül ki rólunk, hogy kisebb-nagyobb, jobbára elhanyagolt rosszulléteink allergiának, cukorbetegségnek, magas koleszterinszintnek, vérnyomásingadozásnak stb. köszönhetők. Ilyenkor aztán már nem a trendi magazinok fogyókurás receptjeit böngésszük, hanem valami nagyobb léptékű, kézzelfoghatóbb segítség kell. Lehetőleg olyan formában s módon, hogy ne vegye el maradék életkedvünket is.

A gyógyszerek mellett szinte mindig szükség van életmódváltásra, ami nem kis részben konyhaváltással is jár. Nem a berendezést kell lecserélnünk, hanem az addig megszokott arzenált mentesíteni oly szeretett “mérgeinktől”. Az életmódváltáshoz elsősorban és nyilvánvalóan az adott szakterület képviselőinek (orvos, nővér, diatetikus) kellene segítséget nyújtani. Többnyire – tisztelet a kivételnek – standard tanácsokat és nem feltétlenül használható, tájékoztató kiadványokat kapunk. Remek példa erre egy orvosi rendelőkben osztogatott, cukorbetegeknek szóló diétás tanácsadó könyv, amelyben minden egyes recept disznó- vagy marhahúsra alapszik, a cukormentes növényi édesítőkről pedig egyetlen szó sem esik benne!

A betegség miatt szükséges életmódváltás azonban a piac számára komoly lehetőséget jelent, számos kiadó próbálkozik is az igények kielégítésével. Legutóbb a Springmed kiadónál jelent meg egy recepteskönyv, amely felkeltette érdeklődésünket. Ám a kiadványt kézbe véve örömünk nem volt éppenséggel teljes. Itt van mindjárt az egyszerű és direkt címadás, ami inkább riaszt, mint vonz: Tej-, tojás- és szójamentes ételek recepteskönyve. Már rosszul kezdődik, legalábbis, ami a visszacsiholni kívánt életkedvet illeti. A címlap grafikai szempontból minősíthetetlen, valószínűleg bármelyik, jobb minőségű mobiltelefont birtokló tizenéves jobbat készített volna. Az allergiások persze ettől függetlenül akár örülhetnek is, hiszen a kiadvány teljes mértékben hiánypótló, versenytársa nem nagyon látszik a piacon. De ha már egyébként, szinte “mindentől” mentes étkezésre kényszerülnek az érintettek, legalább a látvány gyönyörét hagynák-adnák meg nekik.

A szerző egy tapasztalt, háromgyerekes “anyuka”, akinek szakmai hátterét a könyv nem említi, de őmaga élvezi a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének támogatását. Ez sajnos nem sokat jelent, ha az említett szakmai szövetség jóváhagyta a kiadványban megjelent receptek tartalmát. Az egyik probléma az az erőltetett próbálkozás, hogy az ételek minél inkább hasonlítsanak “az igazira”. Ami, ha valaki ismeri a felhasználható termékek körét, meglehetősen hiábavaló próbálkozás és nem is jelent valódi életmódváltást. Miért kell mindenáron ragaszkodni az olyan gasztronómiai kövületekhez, mint a franciasaláta vagy a rizseshús? A másik, ennél jóval jelentősebb problémát a receptekhez ajánlott alapanyagok körében találhatjuk.

A könyv elején Bojszkó Ágnes allergológus szakorvos a betegség leírásában kijelenti, az allergia civilizációs betegség, szoros összefüggést mutat a különféle környezeti terhelések mennyiségével. Ezért allergia esetén a legelső lépés, hogy a “szokásos gyanúsítottak” mellett a beteg életéből kiiktatjuk a lehető legtöbb felesleges adalékanyagot. Ez nyilván kemény, idő-, pénz és munkaigényes feladat, hiszen minden egyes megvásárolt termék minden egyes összetevőjét ki kell kurkászni és folyamatosan újabb forrásokat találni, hogy a választék ne váljon unalmassá. Még abban sem bízhatunk, hogy, ha egyszer bevált egy termék, mindig jó lesz. A gyártók ugyanis megváltoztathatják az összetevőket, ahogy ez nemrég történt egy bio margarinnal.

Háromgyerekes anyuka szakkönyvbe foglalt receptjei azonban hemzsegnek az olyan felesleges adalékanyagokkal dúsított hozzávalóktól, mint a közönséges leveskocka, a pudingpor, kocsonyapor, étbevonó, sőt, még a nyuszis kakaópor is ajánlásra kerül! Ezek legtöbbje még a csak egyszerűen egészséges étrendben sem állja meg a helyét, és remekül helyettesíthetőek más termékekkel. Ilyenkor szokott felhördülni az egyszeri olvasó, hogy jó, de hol lehet egyáltalán a más termékeket kapni? Nos, ahogy a szerző is ajánlja, a  nagy élelmiszeráruház – láncok és a bioboltok valóban valószínű forrásai a különböző mentes- és bio élelmiszereknek. Feltételezni sem merjük, hogy a kiadványban csak azért két áruházlánc szerepel nevesítve, mert ők fizettek. Biztos csak kifelejtődött a többi hálózat, amelyek meglehetősen széles lefedettséget biztosítanak országosan. A házhoszállítást is kínáló webáruházakról pedig már nem is beszélve.

Aki ragaszkodik a nyomtatott receptes könyvhöz, annak azért segíthet ez a kiadvány, hiszen a semminél mégis csak több. De érdemes erős fenntartásokkal kezelni. A képeket pedig csak akkor nézzék meg, ha jól tűrik a stresszt. Az internet azonban valóban remek kínálatot tartogat a témában, számos “anyuka” osztja meg tapasztalatait és recepjeit blog formában a világgal. Sokuk még a fotózásban is egész ügyes, ahogy időnként a grafikai megoldásaik is figyelemreméltóak, úgyhogy a látvány miatt sem kell aggódnunk:

http://tejmentes.blogspot.com/
http://www.vegagyerek.hu/
http://mentesreceptek.blogspot.com/
http://www.macoka.eoldal.hu/cikkek/tej-es-tojas-nelkul
http://medve.info/allergia/?cat=8
http://nemcsakkrumpli.freeblog.hu/
http://tejutazas.blogspot.com/
http://www.ritakonyhaja.hu/component/tag/tejmentes.html