© Vétek György

Bár Magyarországon (is) egyre kevesebbet olvasnak az emberek, szakácskönyvet kiadni még mindig jó biznisznek számít. Az utóbbi évtized szakácskönyv-dömpingjét látva talán túlságosan is jónak.

A mennyiség ugyanis ez esetben is sajnos a minőség rovására ment: számtalan rosszul fordított, vagy eleve megfőzhetetlen recepteket tartalmazó gyűjtemény jelenik meg igényesebb és költségtakarékos tálalásban egyaránt. (Ennek részleteiről talán még lesz alkalmunk értekezni.)

Az üdítő kivételek közzé sorolhatjuk azonban – hiszen dicsérni jöttünk Cézárt, nem temetni –, a napokban üzletekbe került Top séfek, éttermek, receptek című kiadványt, amely Kalla Kálmántól Bíró Lajoson, Cseh Jánoson át Várvízi Péterig 25 magyar mesterszakács receptjeit – és ételfilozófiáját – tartalmazza.
Hasonló hazai gyűjteményes szakácskönyv az 1988-as Mesterszakácsok mesterművei óta nem került kiadásra, így mindenképp megérdemli a kiemelt figyelmet. Azon persze el lehetne vitatkozgatni, hogy valóban a kötetben szereplő 25 étterem a legjobb-e Magyarországon, az viszont biztos, hogy a legjobb 100-ban, illetve 50-ben benne vannak. Tehát ők képviselik pillanatnyilag a honi csúcsgasztronómiát.

Minden étterem, illetve séf négy fogással (az előételtől a desszertig) mutatkozik be. Az ételek nem a szakácskönyvnek íródtak, hanem az étlapon szereplő, nap mint nap felszolgált fogások – tehát aki elsőre nem hisz az elkészíthetőségükben, az is könnyen utána járhat valódiságuknak. A tárgyaló (leíró) részt egy kis kulináris bevezető előzi meg, amelyből megismerhetjük a legfontosabb alapanyagokat (zöldségek, halak, húsok, sajtok), és felhasználási módjukat, valamint a legújabb gasztronómiai trendeket és a borok-ételek párosításának titkait. A kötetet egy kis gasztronómiai szótár zárja . Mindenképp a kiadvány javára kell írnunk azt is, hogy az összes fotó, illusztráció kifejezetten a könyv számára készült, így ezekkel másutt nem találkozhatunk. Olvasni vagy főzni, esetleg olvasni és főzni – döntsék el önök!