© Stiller Ákos

A Diáksziget idején az egyik forgalmas gyalogoscsomópontnál a szervezők kitettek egy hatalmas üzenőfalat, amelyre mindenki azt írt, amit akart. Ezen főképp olyan szövegek voltak olvashatók, amelynek írói vagy azt közölték a címzettel, hogy hol lesznek egy adott időpontban, vagy ugyanezt kérdezték: „Béla! Tízkor a Metal Hammer Színpad keverőjénél. Csók: Lajos” vagy „Lujza! 23.58-tól éjfélig vártalak a kihelyezett Dalmát pincében, Te meg sehol. Hagyjál üzenetet! Anyád” Satöbbi. Ugyanilyen tacepao még 1996-ban is volt: három évvel a rádiótelefonok magyarországi megjelenése után még nem volt a rádiótelefon-ellátottság akkora, hogy az üzenőfalra ne lett volna igény. Most azonban, hogy szinte mindenkinek van rádiótelefonja, a tacepao értelmét vesztette, így hivatását betöltve – valamikor 1997 és 2007 között – megszűnt.

Másfél évtizeddel ezelőtt csak néhány színpadból állt a Sziget. Egyrészt jelentősen nőtt a színpadok száma, de ami ennél feltűnőbb, az a járulékos szórakozási lehetőségek és szolgáltatások növekedése: van kabarészínpad, hivatalos keretek között pókerezhet és sakkozhat a szigetlátogató, lehet AIDS-tesztet végezni, van csomagmegőrző, méhnyakrákszűrés, ideiglenes fiókot nyitott a Kereskedelmi és Hitelbank, egy jegyiroda erejéig kiköltözött a MÁV is, und so weiter. Jellemző, hogy a Pesti Est idei Sziget-különkiadása százötven oldal.

Nagyszínpad. Nem csak magyaroknak © Stiller Ákos

Egy ötvenöt-hatvan évesnek tűnő házaspár a hvg.hu kérdésére azt mondta: ők ugyan csak 2005-ban voltak kint először, de a változás így, három év alatt is szembetűnő – szerintük negatív irányba. „Annyira fölhígult a társaság és olyan ordenáré a közönség egy része, hogy azt már nem viselem el. Szerintem csomóan be vannak lőve, engem az előbb hánytak le, úgyhogy megyünk haza” – mondta Györgyi. „A Nagyszínpad előtti tömegben ütik-vágják, rugdossák az embert, cigarettát nyomnak hozzá, tökrészegek. Ez egy-két éve még abszolút nem így volt” – vélte. Férje, Tibor hozzátette: gyerekük – persze tőlük függetlenül – rendszeresen jár a Szigetre, sőt: ő előbb volt kint, mint a szülei.

A 36 éves Wentzel István hároméves kisfiával érkezett. A hvg.hu-nak azt mondta: kint volt 1993-ban és 1994-ben is. Akkor még sokkal inkább rockfesztivál volt az egész, most pedig egy hatalmas buli. Arra a kérdésre, hogy mindent egybevetve melyik a jobb, némi gondolkodás után úgy felelt: „Ez. De sokkal drágább”. A hvg.hu kérdésére úgy felelt: „Könnyen előfordulhat, hogy tizenegynéhány év múlva kijön a fiam. A tizenöt éves rokonokat már kihozzuk, külön vannak tőlünk, aztán hazavisszük őket.”

Eszter és barátnője, Kati a Diáksziget évében született. Eszter két éve volt kint először, Katit viszont kilencéves korában már kivitte a nagybátyja, aki – Kati elmondása szerint – Sziget-törzsvendég a kezdetektől fogva, csak idén San Franciscóba szólította a kötelesség, így kénytelen ezt az évet kihagyni. Mind Eszter, mind Kata nagy Sziget-rajongó, hetijeggyel vannak kint. A hvg.hu azon kérdésére, hogy mit fognak szólni, amikor húsz év múlva ifjabb Eszter és ifjabb Kati közli, hogy kimegy a Szigetre, mindketten zavartan nevetgélni kezdtek.

Mi szem-szájnak ingere © Stiller Ákos

Látványosan magasabb a külföldiek aránya, mint a kezdetekkor. Az REM szombat esti koncertjén a tömeg kellős közepén például egy hatalmas uruguayi (!) zászlót lengettek, de más nemzetek lobogói is rendszeresen feltűntek. Az évek során a vallások is megjelentek a fesztiválon: a kezdetekkor még zsidó sátor sem volt, mostanra már a tizenegyedik alkalommal képviselteti magát a Sziget Fesztiválon a Chabad Lubavicsi Mozgalom. A hvg.hu azt kérdezte Faith Asertől, a Chabad Izraelben tanuló rabbinövendékétől, hogy a Chabad miért jelenik meg a Szigeten, annak ellenére, hogy a judaizmus nem egy térítő vallás. Faith azt mondta: téríteni valóban nem akarnak, de a zsidósággal kapcsolatos kérdésekre nagyon szívesen válaszolnak.

A 27 éves Mayer Gábor 1996 óta majdnem minden Sziget-fesztiválon ott volt – az utóbbi időkben a Luminárium munkatársaként. Mayer egyetért Wentzel Istvánnal: „Más volt az árfekvés. Nem volt akkora érvágás kijönni. Akkor még a punkok összetarhálták a hetijegyre valót a HÉV-megállóban. Ma már nincsenek tarháló punkok, mert sokkal jobban felmentek az árak, mint az adakozási hajlandóság” – fogalmazott. Mayer egy ismerősét idézte, aki tizenkét éve a kajamaradékát odaadta az éhenkórászoknak. Ma viszont nincsenek éhenkórászok a Szigeten, mert a fizetőképes kereslet van bent. A Sziget szerinte kommercializálódik, az egyre magasabb színvonalú szolgáltatások pénzbe kerülnek. Hogy mindez jó-e vagy rossz, Mayer szerint megválaszolhatatlan. A színvonal emelkedése az árak emelkedését vonja maga után, ez pedig az egyhetes program lerövidülését és a külföldiek arányának növekedését. Márpedig a szervezők kimondott célja, hogy főleg a magyar közönséget sikerüljön elérniük. A másik lehetőség az árak stagnálása lehetne, de ez a szolgáltatások színvonalának csökkentését, például kevesebb WC-t jelentene. Ez a probléma akkor szűnik meg, ha a magyarok között nő a fizetőképes kereslet aránya. Arra, hogy tíz-tizenöt év múlva elhozná-e az egyelőre fiktív gyerekét a Szigetre, Mayer így válaszolt: „Persze.”

Szegő Péter