Közepesen jó az Európai Parlament megítélése Magyarországon, a legégetőbb problémának pedig a megélhetést és az árak emelkedését tartják Európa-szerte a választók, ahogy a magyarok is – derül ki a legújabb Eurobarométer felmérésből.
Az Európai Parlament az idei uniós választások után a 27 tagállam választópolgárainak szavazási szokásait, fő prioritásait és a demográfiai adatait mérte fel. Az Eurobarometer a parlamenti választások utáni, június 13. és július 8. között szondázta az európaiakat.
Az „EU: választások utáni felmérés 2024” című kutatást a Verian (korábban Kantar Public) kutatóintézet végezte több, mint 26 ezer szavazópolgár megkérdezésével személyes, vagy online interjúkban és október elején hozták nyilvánosságra. A 2014-es adatokhoz képest minden felmért korosztályban 5-6%-os a részvételi arányok növekedése, de a legnagyobb mértékben a 25-39 éves európai polgárok részvételi aránya változott, 35%-ról 46%-ra. A magyarországi részvétel 2024-ben még az uniós választói aktivitást is felülmúlta: huszonhetek polgárainak 51%-a vett részt az EP-választásokon, a magyaroknak pedig 59%-a.
Mit adhat az EU?
Érdekes eredmény, hogy arra a kérdésre, hogy milyen lényegi előnyökkel jár az európai uniós tagság, Horvátországgal, Bulgáriával, Szlovákiával, Lengyelországgal, Romániával és Csehországgal karöltve Magyarország választói az EU-ban betölthető új munkalehetőségeket jelölték meg elsőként. Ez az EU-s átlaghoz (24%) mérten is árulkodó, ugyanis majdnem kétszer olyan fontos a magyar emberek számára a külföldi munkalehetőségek egyszerűbb elérése, mint nyugati társaiknak. Az összesített uniós átlag szerint, a választók 36%-a az EU tagságot azért tartja fontosnak, mert segít koherenciát és együttműködést kialakítani más tagállamokkal.
Prioritások
A magyarországi választópolgárok 38%-a a felmérés szerint azért megy el szavazni az európai parlamenti választásokon, mert mindig részt szokott venni, 29% szerint állampolgári kötelessége, és 25 százalékot pártszimpátia motivált véleménye kifejezésére. A magyar szavazói attitűd szinte fej-fej mellett áll az EU-s átlaggal, szembetűnő eltérés azonban, hogy a magyarok körében az általuk választott párt támogatása fontosabb tényező, mint az EU más országainak állampolgárai számára (20%).
Az európai szavazók 34%-a szerint a nemzetközi helyzet ösztönözte szavazásra őket, és hasonló arányban említik a demokrácia és a jogállamiság védelmét, amely 32%-ukat motiválta. A megkérdezett magyarok 36%-a a nemzetközi helyzetet, 35%-a az egészségügyi és társadalmi jólét kérdéskörét említette és 32%-a a jogállamiság helyzete miatt élt voksolási lehetőségével.
Megítélés
56 százalékkal 2019-es csúcsot ért el az a tendencia, amely szerint az európai uniós szavazók úgy vélik, számít a véleményük az európai parlamenti választásokon és az uniós politikában. Ehhez képest, a magyarok 44%-a gondolja úgy, hogy számít a hangja az EU-ban, ez 16 százalékpontos csökkenés a februári 60 százalékhoz képest. Az Eurobarometer felmérésből kiderül, hogy a választók 65%-a egyenesen pozitívan áll a huszonhetek jövőjéhez és optimistán látja az országok szövetségét. A derűlátó hozzáállás Magyarországon is népszerű álláspont 68%-os aránnyal, amely az idén februári adatokhoz mérten 4 százalékponttal növekedett is.
A 2011 óta 40% felett mozgó neutrális, apatikus hozzáállást az Európai Parlament megítélésével kapcsolatban idén sikerült áttörni: a szavazópolgároknak 39%-a vélekedik semlegesen az EU-ról és 42% pozitívan, amely 2023 szeptember óta emelkedő tendenciát mutat. A magyar szavazópolgároknak majdnem a fele, 44% optimista, 41% neutrális és 14% teljesen negatív álláspontot képvisel, ami az Európai Parlamentről kialakult képet illeti. Az Európai Unióról ennél többen, a polgárok 47%-a vélekedik pozitívan, ugyanannyian negatívan és 39% semlegesen.
Aggasztó megélhetés
Az emelkedő árak és a megélhetési költségek (42 százalék), valamint a gazdasági helyzet (41 százalék) aggasztják leginkább az európai lakosságot. A magyarok jelentősen, 11%-kal az átlag felett teljesítenek a megélhetési nehézségek skáláján, a magyar szavazók több, mint fele tartja annyira aggasztónak az emelkedő árakat és növekvő kiadásaikat, hogy az európai parlamenti választásokon ez befolyásolta döntését. Nem meglepő módon a második legfontosabb téma a gazdasági helyzet a szavazók körében EU-s (41%) és magyarországi (46%) viszonylatban is.
Ki kell emelni, hogy a magyarok számára csak a hetedik legfontosabb ösztöntő tényező a migráció, a 26 százalékos eredmény két százalékkal alulmúlja az európai uniós átlagot is.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
