Az Európai Unió nem mai statisztikákból dolgozik az energiaitalok fiatalokra gyakorolt hatását illetően, ám a tagállamokban lenne igény legalábbis ajánlások megfogalmazására. Ebben is segíthet egy magyar kezdeményezésű aláírásgyűjtés.
Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága (PETI) napirendre vette a Berencsi Péter magánszemély által benyújtott, fiatalokra vonatkozó energiaital-tilalmat. A petíciós bizottság feladata, hogy ne bírósági úton orvosolja az uniós szabályozásokkal kapcsolatban felmerülő legitim aggályokat és visszajelezzen a petíció benyújtójának az ügy menetéről.
Az európai polgári kezdeményezés lényege, hogy legalább egymillió aláírást össze kell gyűjteni legalább hét tagállamból, s ha ez megtörténik, akkor az Európai Bizottságnak is foglalkoznia kell a kérdéssel. Vagy jogszabály-javaslatot kell előterjeszteniük, vagy pedig meg kell indokolniuk, hogy miért nem teszik.
Ariane Vender Stappen, az Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságának főosztályvezető-helyettese ismertette a magyar személy által benyújtott petíciót.
A Berencsi által benyújtott indítvány célja, hogy európai jogszabály tiltsa a 18 éven aluli fiataloknak az energiaital-vásárlást, hasonlóan a dohánytermékekhez és az alkoholtartalmú italokhoz. A petíció kezdeményezője szerint „az egészség védelmének kritikus fontosságát és a gyermekek egészségének védelmét, amelynek minden társadalom számára prioritást kell jelentenie.” Az ülésen Ariane Vender Stappen, az Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságának főosztályvezető-helyettese elmondta, hogy a Bizottság 2013-ban és 2015-ben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságtól (EFSA) kért be a fiatalok energiaital-fogyasztását felmérő adatokat és azóta fel is tüntetik a termékek csomagolásán, hogy az magas koffeintartalmú, és túlzott fogyasztása nem ajánlott.
Taurin és társai
Az EFSA az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatokról nyújt független szakvéleményt és célja, hogy segítse az európai jogalkotás megalapozott döntéshozatalát. Szakvéleményüket az Eurológus is kérte a témában. Anatoile Luca, az EFSA kríziskommunikációs referense úgy reagált, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Bizottság által elfogadott szakmai álláspont, hogy a „taurin- és D-glükuronolakton-expozíció nem jelent biztonsági kockázatot”, még rendszeres fogyasztás mellett sem.
Luca elmondta, hogy a korábbi vizsgálatokból kiindulva exponenciálisan növekszik a fiatalok körében az energiaital-fogyasztás, bár a válaszokban is csak a 2011-es felmérések eredményeit dolgozta fel. Hozzátette azonban, hogy bár 2009-ből származik a hatóság utolsó felmérése a taurin és a D-glükurono-γ-lakton biztonságosságát illetően, az energiaitalokat általában, a többi összetevővel együtt, nem vizsgálták be soha.
Keresse cikkeinket a hvg.hu és a hvg360 kínálatában. November közepén print melléklettel jelentkezünk, készülünk a HVG Health Excellence 2024 rendezvényre és a betegközpontúságot díjazó HVG&Betegbarát pályázatra.
Kövesd a #egészség 2024 címkét!
Az évszámokkal való dobálózás láthatóan a PETI ülésén sem volt a legjobb érv, hiszen közel 10 éves adatokról van szó, és a szabályozás gyakorlatilag egyetlen figyelmeztető mondatban kimerül. Alma Ezcurra Almansa, az Európai Néppárt képviselője neheztelt a nem naprakész felmérések miatt és hozzátette, hogy a koffeines italok mentális hatásait is vizsgálni kellene a fizikai egészségkárosodás mellett. Szintén a petíció nyitva tartása mellett lobbizott a Szocialisták és Demokraták pártcsalád képviselője, Isilda Gomes, aki a fiatalkorúak körében kialakuló, energiaitalok okozta függőséget és a későbbi, be nem látható pszichológiai következményeket emelte ki mondandójában. A Zöldek, az európai parlamenti Baloldal és a Renew Europe is egyetértett a kiskorúak energiaital fogyasztására vonatkozó adatok és statisztikák aktualizálásával és a petíció nyitva tartásával.
A petícióval kapcsolatban egyetlen ellenvetés érkezett, a Patrióták Európáért magyar képviselője, Szekeres Pál állt ki amellett, hogy zárják le a petíciót. Azzal érvelt, hogy az energiaital fogyasztás szabályozása maradjon tagállami kompetencia, amelyet Magyarország az idén nyári kormányrendeletével meg is kezdett.
Magyarországi energiaital spin-off
Az energiaitalokra vonatkozó jogalkotás majdnem 15 éve nyomasztja a magyar kormányt. Első lépésként 2011-ben bevezették a népegészségügyi termékadót (NEAT), amelynek hatáskörébe olyan élelmiszerek tartoznak többek között, mint az ízesített sör, az előre csomagolt cukrozott készítmények és az energiaitalok. Az adóteher célja a termékek árának növelése, ezáltal a fogyasztás csökkentése volt, olvasható az Országgyűlési Hivatal 2024 márciusában kiadott jelentésében. Ebben a cikkünkben írtunk róla részletesen, hogy néhány évvel később, 2015-ben a DK felvetette a szigorúbb szankciók megalkotásának lehetőségét a parlament felé, erre a témára azonban csak tavaly októberben tért vissza a Fidesz-KDNP.
A törvényjavaslatot Nacsa Lőrinc és Hollik István KDNP-s magyarországi parlamenti képviselők nyújtották be és 2024. április 2-án el is fogadta a parlament. A kormányrendelet-tervezet pedig a rendeleti kormányzásnak hála hamar hatályba is lépett és minden olyan energiaitalnak minősülő terméket tilt 18 éven aluliak számára, amely legalább 15mg/100ml mennyiségben tartalmaz metil-xantint, ginsenget, L-arginint, inozitolt, glükuronolaktont és taurint.
A hatásvizsgálati lap szerint, 2011 novembere és 2023 októbere között a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnak 565 esetben kellett energiaital okozta rosszullétekkel foglalkoznia, a tüneteket is produkáló 450 főből pedig 74% 18 éven aluli volt.
A megfelelő szabályozások meghozása érdekében érdemes lenne naprakész adatokból dolgozni Európa szinten, de Magyarországon külön sürgető lenne az egészségesebb életmódot és a lakosság egészségi állapotának javítását célzó törekvéseket is hivatalossá tenni. Magyarország a túlsúlyosok arányában elkeserítően teljesít más európai országhoz képest: a népesség 24%-a számít elhízottnak: a 16%-os EU-s átlaghoz viszonyítva a második legrosszabb eredményt érte el a túlsúlyosságot vizsgáló skálán. A 18-64 éves korosztályt tekintve pedig még rosszabbak az arányok, ebben a demográfiai kategóriában a népesség 56,3%-a elhízott, amivel a top hármas legrosszabb mezőnybe tornázta le magát Magyarország.
Példák külföldről
Az energiaitalok más tagállamokban is fejtörést okoznak a döntéshozóknak az elmúlt évtizedben. A legnyomasztóbb energiaital-fogyasztási adatok Bulgáriában tapasztalhatók. A Mediapool nyomán egy közelmúltban készült országos felmérés szerint minden második, 7-18 év közötti bolgár gyerek ivott már energiaitalt, ebből a 7-13 éves korosztály 32,5%-a és a 14-18 éveseknek pedig majdnem a háromnegyede, 73%-uk fogyasztott már koffeines italt.
A probléma nem csupán a fiatalok körében előforduló energiaital-fogyasztás arányával van, hanem a gyakorisága is aggasztó számokat produkál: a 14-18 évesek 10,8%-a naponta, 21%-uk pedig hetente többször fogyaszt energiaitalt.
A hatóságok 2020 óta eltérő sikerességgel próbálkoznak az energiaitalok szabályozásában lépéseket tenni, de az egymást érő politikai válságok miatt ez gyakran elsikkad. Jelenlegi állás szerint az október 27-i bolgár parlamenti választások után várható szigorúbb szabályozások meghozatala a parlament részéről. Az energiaitalok alternatívájaként elterjedt, serkentő „energiapor” is tiltólistás termék az országban. Ezt azonban idén már jogerősen is visszavonták a bolgár boltok polcairól és az ehhez és a koffeintartalmú italokhoz kapcsolódó reklámokat is betiltották az országban.
Spanyolországban is vízválasztó év volt 2020, mert itt is ekkor születtek meg az első jogszabályi javaslatok az energiaital vásárlásra vonatkozóan, derül ki az El Confidental információiból. Galícia régióban a törvényhozás elérte, hogy az alkohol értékesítésével hasonlóan kezeljék az energiaitalok árusítását is. A legfrissebb hírek szerint a minisztérium törvénytervezetet készít elő, amely egész Spanyolország területén betiltaná az iskolákban az energiaital forgalmazást.
A törvény a gyakorlatban 100 milliliterenként 15 milligramm koffeinben szabná meg egy határértéket, amely így kizárja a piacról az átlagos, 100 milliliterenként körülbelül 32 milligramm koffeint tartalmazó termékeket. A statisztikák ebben az esetben is magukért beszélnek, ugyanis a 14 és 18 év közötti korosztály közel fele fogyasztott energiaitalt az elmúlt hónapban, és 20%-uk bevallása szerint alkohollal is keverte. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az energiaporok Spanyolországban is megjelentek, de ezen termék értékesítésének jogi hátterének kialakítása és hatékony szabályozási stratégiájának alkalmazása még gyerekcipőben jár.
Épp úgy, mint az ausztriai szabályozások a fiatalkorúak energiafogyasztására vonatkozóan. A Der Standard információi szerint egyelőre a jogalkotási folyamatok a médiát célozzák és az Országos Táplálkozási Bizottság elfogadta az „Osztrák táplálkozási útmutató az audiovizuális médiában a gyermekeknek szánt élelmiszerreklámok iránymutatásához” című javaslatot. Ennek értelmében az energiaitalokat tilos reklámozni kiskorúak számára. Ausztriának egyelőre az egységes jogalkotás jelent szürkezónát, mert az élelmiszerjogi felelősség és szabályozás a tartományok kompetenciájába tartozik.
A cikk a PULSE projekt részeként, Pia Kruckenhauser (Der STANDARD: Ausztria), Martina Bozukova, (Mediapool.bg: Bulgária), Guillermo Cid (El Confidencial: Spanyolország) és Kuglics Sarolta (HVG/EUrologus: Magyarország) közreműködésével készült el.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.