A 2024. június 13-án kiszabott bírságot Magyarország azért kapta, mert nem tett eleget az uniós bíróság 2020 decemberében hozott ítéletének. Ebben kimondták, hogy Magyarország megsértette az uniós menekültügyi szabályokat, amikor a harmadik országbeli állampolgárokat jogellenesen kitoloncolt, indokolatlan ideig tartotta őket a tranzitzónákban, és korlátozta a nemzetközi védelemhez való hozzáférést. Mivel a magyar kormány nem igazította a saját joganyagát az uniós joghoz, az Európai Bíróság 200 millió euró kifizetésére kötelezte az országot, amelynek fizetési határideje tegnap, szeptember 17-én járt le. Ezenfelül Magyarországnak napi 1 millió euró kényszerítő bírságot is kell fizetnie június 13-ától egészen addig, amíg a szükséges jogszabályi változtatásokat végre nem hajtja. A jogi eljárásról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Ujvári Balázs, a Bizottság illetékes szóvivője a testület szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy határidőre a Bizottság nem kapott választ Magyarországtól azzal kapcsolatban, tervezik-e kifizetni a kirótt büntetést. Ennek következtében

a folyamatban lévő európai uniós támogatásokból fogják levonni az összeget, amelyhez a következő napokban el is indítják ezt az eljárást.

Jelenleg azt próbálják felmérni, hogy melyek azok a források, amelyekből kifizetés válhat esedékessé Magyarország számára – azt a pénzt már csak a büntetéssel csökkentett összegben utalják. A szóvivő szerint nem szükséges az, hogy egy összegben le tudják emelni ezt a pénzt, lehet több különböző forrást is bevonni, ebből a szempontból nincs korlátozás.

Ez az összeg azonban tovább emelkedik, mivel hamarosan fizetési felszólítást küldenek a napi egymilliós büntetés első három hónapjára, azaz 93 napra vonatkozóan. Ez 93 millió eurót jelent, amelyet hasonló módon vonnak majd le.

Az Európai Bíróság szerint Magyarország kihágása nagyon súlyos precedensnek számít, mert a többi tagállamra hárítja a harmadik országokból érkező menekültekkel kapcsolatos teendőket és feladatokat, ezzel pedig anyagi kárt okoz az országoknak. A tagállamokra hárított többletkiadások és a menekültek kitoloncolásáról szóló jogszabály be nem tartása a lojális együttműködés elvének megsértését jelenti, ez pedig az EU részéről elfogadhatatlan Magyarországgal szemben – mutatott rá a bíróság.

Múlt héten kormánydöntés hatalmazta fel Bóka János európai ügyekért felelős minisztert, hogy tárgyaljon az Európai Bizottsággal. Bóka találkozott is Ylva Johansson belügyi biztossal, azonban mint bizottsági forrásunk rámutatott, az Európai Bizottságnak nincs mozgástere, az ítélet végrehajtására uniós szabályok kötelezik a brüsszeli testületet.