Csehország felkészültebb, mint valaha, Románia a klímaváltozást okolja, Lengyelországban helikopterről látják el a lakosokat, Orbán pedig Strasbourg helyett otthon marad koordinálni az árvízi mentést.
Óriási pusztítás, hetven emberélet: ez volt a nagy csehországi áradás mérlege 27 évvel ezelőtt. Az akkorihoz hasonló természeti katasztrófa 2002 után most harmadszor is fenyeget, ám most más a helyzet – véli Tomas Urban, a Člověk v tísni (Emberek szükséghelyzetben) nevű civil szervezet vezetője, aki a PULSE-projekt spanyol újságírójának a kérdésére összegezte a helyzetet. Urban szerint a kormány és az önkormányzatok is tanultak az akkori tragédiából, ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy mostanáig „csak” négy áldozatot számoltak az elöntött területeken.
Urban szerint a Cseh Hidrometeorológiai Intézet (CHMU) és a környezetvédelmi miniszter a pontos és korszerű előrejelző eszközöknek köszönhetően időben képes volt felkészülni és a lakosságot is felkészíteni az árvízre, amely a múlt hétvégén tetőzött. Hozzátette: az ellenzéki oldalról pánikkeltést és politikai előnyszerzést igyekeztek belelátni a korai akcióba, de bebizonyosodott, hogy indokolt volt a nagyfokú felkészültség. A mentőegységek és válságkezelési koordinációs stábok jól kooperáltak a közös munkában, az önkéntesek hatékony megszervezésében – emelte ki, hozzátéve: a hatékony felkészülésben és válságkezelésben az önkormányzatok is jól vizsgáztak.
A helyzetet ugyanakkor az is segítette, hogy a mostani esetben nem egyszerre zúdult le a vízmennyiség a folyókon, hanem nagyobb időközönként. Mindezek ellenére az eddig keletkezett károk megközelítik a kétmilliárd eurót az országban, és a 300 ezer lakosú Ostrava város néhány kerületét evakuálni kellett. Jelenleg nyolc embert tartanak nyilván eltűntként, és több városba is helikopteren szállítják az élelmet – mondta el a cseh szakember.
Lengyelországban iskolák zártak be, és helikopterekkel látják el a lakosságot
Lengyelországban súlyosabb a helyzet, a Lengyel Meteorológiai és Vízügyi Intézet szerint Alsó-Szilézia, Opole, Szilézia és Kis-Lengyelország vajdaságokban akár 150 liter eső is eshet négyzetméterenként. A kiáradt folyó vasárnap már elsodort egy ideiglenes hidat Głuchołazy településnél, ezzel elvágva az ott lakókat a külvilágtól, ide helikopteren szállítják az élelmet a hatóságok. A Gazeta Wyborcza lengyel lap munkatársainak beszámolói szerint Délnyugat-Lengyelországban, nem messze a cseh határtól, minden víz alatt áll, a károk hatalmasok. A stroniei gátat is elsodorta az árvíz, ezzel teljesen elöntve a települést. Az országban több mint 400 oktatási intézményt zártak be a krízishelyzetre való tekintettel.
Ausztria is úszik az árral, bevetették a katonaságot is
Ausztria is küzd a természeti erőkkel, az ország keleti része, Stájerország határ menti régiója, Bécs és Burgenland is krízishelyzetben van – írja a Der Standard osztrák lap. Az ország veszélyeztetett területein 20 ezer tűzoltó és ezer katona bevonásával folyik a segítségnyújtás. Eddig egy tűzoltó vesztette életét a mentésben, további két emberéletet is követelt az áradás. A Kamp-folyó melletti településeken a 2002-es, az évszázad árvizeként emlegetett katasztrófához hasonló a pusztítás, Machland gátjánál, Schärdingnél az Inn-folyónál és Steyrnél mobil hidakat építettek a következő hullámra számítva.
Románia a fellegeket okolja
Romániában eddig négy ember vesztette életét az áradások miatt, több tízezer háztartásban pedig áram nélkül maradtak a lakók. „Ismét szembesülünk az éghajlatváltozás egyre gyakoribb, drámai következményeivel az európai kontinensen” – kommentálta Klaus Iohannis román elnök a Gazeta Wyborcza újságírójának.
A Duna, az jön
Budapesten lezárták a rakpartot, a Margit-szigetet, a Szentendrei-szigeten és Dunabogdánynál már tetőzött a Duna, most pedig Vácnál várják a következő áradáshullámot. Orbán a gátakat járja, Magyar Péter pedig homokzsákpakolással segíti az árvízi védekezést. A miniszterelnök minden külföldi látogatását, így a strasbourgi EP-plenáris ülést is lemondta.
Részletesen itt írunk a magyarországi helyzetről:
Ez a cikk az európai PULSE-projekt keretében készült Dariusz Kortko, Ewa Wilczyńska (Gazeta Wyborcza, Lengyelország), Lola García-Ajofrín (El Confidencial, Spanyolország), Kuglics Sarolta (EUrologus/HVG, Magyarország) és a Der Standard (Ausztria) közreműködésével.
Nyitóképünkön az áradások nyomán víz alá került Ostrava. Fotó: AFP
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
