Elkészítette a tavalyi évre vonatkozó értékelését a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI). Ez a szervezet a 46 európai országot tömörítő Európa Tanács keretein belül működik, nem uniós testület. Az ECRI megállapításai szerint a főbb kihívások az orosz agresszió miatt Európában menedéket kereső emberekkel, illetve a közel-keleti konfliktus miatt a növekvő antiszemitizmussal és a muszlimellenes rasszizmussal kapcsolatban állapíthatók meg.

Az orosz–ukrán háború nemcsak a Ukrajnát elhagyni kényszerült emberek befogadása miatt okoz nehézséget és adott esetben idegengyűlöletet, hanem azért is, mert ezzel párhuzamosan a hadkötelezettség vagy a politikai üldöztetés elől menekülő orosz állampolgároknak is védelmet kell nyújtani. Arra is felhívják a figyelmet, hogy nagyon rövid időn belül több mint 100 ezer örmény menekült Karabahból Örményországba az Azerbajdzsán által a térségben 2023 szeptemberében végrehajtott hadműveletet követően.

Az ECRI felhívja a figyelmet az etnikai hovatartozáson alapuló különböző embercsoportok közötti tartósan eltérő bánásmódra, különös tekintettel az ukrán roma nemzetiségre. Szintén jelentős különbségek figyelhetők meg a befogadó központok és az Ukrajnából lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeknek nyújtott szolgáltatások minősége között, összehasonlítva a más országokból és kontinensekről érkező menekültekkel és más, nemzetközi védelemben részesülő személyekkel – áll a jelentésben, amelynek készítői hosszú távú stratégiák kidolgozására szólítják fel az európai kormányokat.

Megállapítja a jelentés, hogy általában véve az elmenekült ukránokkal kapcsolatban továbbra is a szolidaritás és a támogatás az elsődleges hozzáállás, de számos ukránellenes gyűlöletincidensről is érkezett beszámoló,

különösen a politikusok és a magas rangú köztisztviselők retorikájában.

A másik nagy és többirányú tendencia a Hamász Izrael elleni 2023. október 7-i terrortámadása és Izrael azt követő gázai háborúja nyomán alakult ki. Az ECRI leszögezi, hogy

számos európai országban az antiszemitizmus növekedése figyelhető meg.

Hozzáteszik: több országban a 2023 utolsó negyedévében bejelentett antiszemita cselekmények száma jóval meghaladta az általában egy egész évre vonatkozó adatot, esetenként még ennél is magasabb. „Az antiszemita cselekmények az incidensek széles körére terjedtek ki, az online és offline gyűlöletbeszédtől a vandalizmusig és a zsidó emberek elleni fizikai támadásokig” – olvasható az anyagban.

Ugyanakkor az októberi terrorakciókat követően jelentősen megnőtt a muszlimok elleni gyűlöletincidensek száma is. Ezek nagyon gyakran azon alapultak, hogy a muszlimokkal szembeni sztereotípiákat összekötötték az erőszakos cselekményekkel, azt feltételezve, hogy ezek egymással összefüggő dolgok. Számos példát figyeltek meg arra vonatkozóan, hogy

politikai beszédek az európai társadalmak „iszlamizálódásával” való fenyegetést használták a politikai célok elérése érdekében

– jelenti ki az ECRI tanulmánya.