Az orosz–ukrán háború és a Hamász Izrael elleni terrortámadása alapvetően befolyásolja az európai rasszizmust és intoleranciát. Erre hívta fel a figyelmet az Európa Tanács legfrissebb jelentése.
Az első becslések szerint legalább 35 ezer ember vonult fel Drezdában szombat délután, hogy elítélje az idegengyűlöletet és az intoleranciát, és kiálljon a nyílt és szolidáris társadalom mellett.
Pár esztendeje, ha egyáltalán eszünkbe jutott volna keresni, aligha találtunk volna az étlapokon egy-egy fogás mellett allergiára, vagy bármilyen intoleranciára vonatkozó jelzéseket. Igaz, a vendégek látszólag mintha mind egészségesek lettek volna. Legfeljebb, ha fogyókúrázók mutatkoztak, akik nem nyúltak a kenyérkosárhoz, és leszedték a panírt a rántott húsról. Aztán egyszer csak nagyot változott a világ. Vagy a trendek?
Hogy kibe vagyok szerelmes, az nem életfelfogás kérdése. Az viszont igen, hogy leszarom, mit gondol erről Orbán.
Sokaknak a diéta egyet jelent a fogyókúrával. A felmérések szerint viszont a legtöbben valamilyen táplálékallergia, érzékenység, vagy cukorbetegség esetén kényszerülnek étrendváltoztatásra.
A polgári ellenállás itt már nyílt fenyegetés: nem kívánjuk a fogyiknak, hogy ide jöjjenek, mert mi garantáljuk, hogy nem vagyunk jó szomszédok. A turisták már csak hab a tortán.
A magyaroknak is le kell vonniuk a tanulságokat a norvégiai kettősmerényletből, mert a hivatalos magyar politika különösen legyengítette a társadalom immunrendszerét a norvég terrorista által vallott pusztító eszmék iránt – véli Niedermüller Péter antropológus.
Magyarország intoleráns ország hírében áll - írta hétfői számában a Le Soir című brüsszeli lap a budapesti melegfelvonulás körülményeit ismertető helyszíni beszámolójában.
Egymástól néhány kilométerre lévő szobrok perlekednek egymással Budapesten. Egy madár és néhány cipő. Előbbi egy kézcsonkot vett a csőrébe, utóbbiba disznócsülkök bújtak. A budapestiek szörnyülködnek: miféle szerzetek ezek a szobrok, jobb lenne, ha békén hagynák egymást.
Magyarországon olyan politikai erők és szövegek váltak a közélet, illetve a közbeszéd részévé, amelyek alapján akár kétmillió ember is kitaszítódhat a magyar állampolgári körökből - mondta Horn Gábor, az SZDSZ kampányfőnöke.
A magyarországi romák helyzetéről és integrációjáról szóló parlamenti vitanapot kezdeményez az SZDSZ - jelentette be Fodor Gábor.