2020-ban, a Covid–19-világjárványra hivatkozással fogadták el Magyarországon azt a menekültügyi jogszabályt, hogy menedékkérelmet csak úgy lehet beadni, ha előzetesen a belgrádi vagy a kijevi magyar nagykövetségen a kérelmező egy szándéknyilatkozatot nyújt be, majd erre reagálva a magyar hatóságok adhatnak beutazási engedélyt a tényleges menedékkérelem beadására.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, ez az ügy végződött az Európai Bíróságon. Az uniós bíróság megállapította, hogy ezzel a szabályozással Magyarország nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit.

Az Európai Bíróság álláspontja, hogy a szándéknyilatkozat előzetes megtételére vonatkozó feltételt a vonatkozó irányelv nem írja elő, és az ellentétben áll az irányelv által követett, a nemzetközi védelem megadására irányuló eljáráshoz való hatékony, könnyű és gyors hozzáférés biztosítására irányuló célkitűzéssel.

Ezenkívül a bíróság szerint ez a szabályozás megfosztja az érintett harmadik országbeli állampolgárokat vagy hontalan személyeket a menedékjog Magyarországon történő kérelmezéséhez való, az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított joguk hatékony gyakorlásától.

Másodsorban a bíróság úgy véli, hogy az így előírt korlátozás nem igazolható a Magyarország által előadott, a közegészség védelmére irányuló cél, konkrétan a Covid–19-világjárvány terjedése elleni küzdelem alapján. A tagállamok ugyan a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtására vonatkozóan kivételes jelleggel, a fertőző betegségek területükön való terjedésének megfékezésére irányuló különös szabályokat írhatnak elő, mindazonáltal e szabályoknak alkalmasaknak kell lenniük e cél biztosítására, és nem lehetnek aránytalanok e célhoz képest.

A bíróság éppen arra mutatott rá a magyar védekezés értékelésekor, hogy a kérelmezők utaztatása miatt potenciálisan kiteszi más országok állampolgárait a fertőzés veszélyének, amely betegséget ezt követően akár Magyarországon terjeszthetnek, nem tekinthető a világjárvány terjedése elleni küzdelemre alkalmas intézkedésnek. A bíróság kiemelte: a Magyarország által bevezetett eljárás nyilvánvalóan aránytalan sérelmet jelent e nemzetközi védelmet kérelmezők azon joga tekintetében, hogy a magyar határra érkezve nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtsanak be.

A most elbírált jogszabály az “utóda” annak a törvénynek, amelyik szintén elbukott az uniós alkalmasság próbáján az Európai Bíróság előtt. A testület 2020 decemberében mondta ki, hogy a 2015 óta alkalmazott eljárás, amely csak a tranzitzónákban tette lehetővé a menedékkérelem beadását, szintén sérti az EU-s jogot. A zónákba való belépést erősen korlátozták, az elbírálás alatt is ide kényszerítették a kérelmezőket, akik nem várhatták meg ügyük jogerős befejezését Magyarországon – ezek mind szembemennek a nemzetközi és uniós előírásokkal.

Egyes esetekben is Magyarországgal szemben hozott ítéletet az Európai Bíróság, olyan személyek ügyében, akiket akár egy éven túl is a tranzitzónában tartottak fogva. Bár az Európai Bíróság erre nem kötelezte Magyarországot, de a kormány bezáratta a zónákat, majd bevezette azt a rendszert, amelyiket a mai nappal minősített alkalmatlannak az EU bírósága.

Ugyanakkor az eljárás az elmúlt évben hatékonyan szorította vissza a menedékkérőket, a Helsinki Bizottság külügyminisztériumi adatokra támaszkodó összesítése alapján mindössze 16-an kaptak engedélyt arra, hogy Magyarországra utazzanak kérelmük beadása érdekében. Közben pedig több százezer személyt szorítottak vissza a déli határról, akiknek lehetőséget kellett volna adni kérelmük előterjesztésére.

Az ítéletben emlékeztetnek arra, hogy ha a bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesíteni kell az ítéletben foglaltakat.