A magyar egyetemi élet szereplői napi szinten kénytelenek szembesülni azzal, hogy elapadt a felsőoktatás uniós finanszírozása. Arra hivatkoznak, hogy semmi közük a magyar kormány és az EU közötti politikai vitákhoz.
Mintha eddig egy családban éltünk volna, és most azt mondják, miért nem alapítasz egy másik családot, miért nem kezded újra máshol?
– ezt mondta az Európai Parlamentben Kasza Gyula, az állatorvostudományi egyetem kutatócsoport-vezetője azon az eseményen, ahol a magyar felsőoktatás uniós források nélküli helyzete volt a téma. Az eseményt a Fidesz egyik EP-képviselője szervezte, a meghívottak pedig egyetemi vezetők, kutatók és diákok voltak.
Az EU döntése értelmében tavaly december 16-a óta nem kaphatnak uniós forrást a közalapítványi formában működő egyetemek, ez elsősorban az Erasmus+ diákcsere és a Horizon Europe kutatásfejlesztési programokat érinti. A tiltás mindaddig fennáll, amíg Magyarország meg nem szünteti a kuratóriumi tagok összeférhetetlenségét, illetve új szabályok kellenek a kinevezésekkel, valamint a megbízás időtartamával kapcsolatban is. Az Európai Bizottság szerint a magyar kormánynak már március óta tisztában kell lennie azzal, hogy milyen szempontoknak kell megfelelnie, ehhez képest Navracsics Tibor miniszter brüsszeli tárgyalásai után rendre úgy nyilatkozik, hogy közeledtek az álláspontok, de még van egy-két tisztázásra váró kérdés, ezek azonban nem jelenthetnek problémát.
Az idő múlása azonban ellentmond a kincstári optimizmusnak, a jövő évi Erasmusra vonatkozó szerződéseket heteken belül meg kellene kötni, az egyetemi kutatók pedig gyakorlatilag kiestek az uniós konzorciumokból. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az eseményt szervező Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő is azt mondta, hogy az egyetemek
valószínűleg nem vehetnek részt a 2024-25-ös Erasmus- és Horizont-programokban.
A már idézett Kasza Gyula arról számolt be, hogy a döntés miatt tulajdonképpen számkivetettek lettek, akikkel – bár tudományos eredményeiket elismerik és nem vitatják – nem szívesen működnek együtt az európai konzorciumokban. A partnerek ugyanis tartanak attól, hogy a magyar fél bevonása hátrányt, szerződésmódosítást vagy forrásvesztést jelent számukra.
Közben pedig a verseny óriási, mert körülbelül minden tizedik pályázat nyer. Ezt figyelembe véve az általa lefedett területeken már körülbelül 10-15 pályázatból esett ki a magyar kutatógárda.
Soha nem tártak fel visszaéléseket az általam vezetett kutatási programokban, és soha nem kaptam felkérést, amely bármilyen visszaélésre adott volna lehetőséget – mondta a kutató, jelezve, hogy ők csak áldozatai a történéseknek.
Merkely Béla, a Semmelweis Orvostudomány Egyetem rektora azt mondta, hogy eddig 8 millió euró kárt szenvedtek egy olyan helyzetben, amelynek nem ők az okozói. Hozzátette, hogy ő is tárgyalt az Európai Bizottság illetékeseivel, ahol azonban
nem mondták meg, hogyan sértettük meg a jogállamiság elveit, vagy mivel sértettük meg az EU pénzügyi érdekeit.
A rektor védelmébe vette a modellváltást csakúgy, mint kollégája, Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, ahol már több mint 4 millió eurós veszteséggel kénytelenek számolni. Meg kell jegyezni, hogy ennek a magyar egyetemek uniós finanszírozását rendezni hivatott eljárásnak nem tárgya a modellváltás, a bírálatok a kuratóriumi összeférhetetlenséggel kapcsolatosak, mint ahogy a jogszabályi változtatásoknak is ezt kell célozniuk. A tanács kirekesztő határozata sérti az egyetem integritását, ezért az Európai Bírósághoz fordulunk – jelentette ki Merkely rektor.
Később kiderült, hogy más egyetemek is készülnek erre a lépésre. A meghallgatáson felszólaló egyetemi hallgatók szerint a diákok körében "szomorúság és harag" tapasztalható amiatt, mert lehetetlenné válhat nagy álmuk, a külföldi tanulás, tapasztalatszerzés. A rendezvényen egyébként az egyetemi élet képviselői fideszes, illetve a Fidesszel szimpatizáló, három néppárti EP-képviselőnek mondták el álláspontjukat. A politikusok kivétel nélkül elítélték az EU eljárását, többen azt is megfogalmazták, hogy az EU lábon lövi magát ezzel, valamint kikezdi és tönkreteszi az EU alapjait.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.