A sajtótájékoztató elmaradása különösen annak tükrében furcsa, hogy a svájci bankmentő lépések után az eurózóna bankszektora is jelentős tőzsdei árfolyameséssel reagált, mely kiemelten igaz a Deutsche Bank részvényeire.

Nincs még vége: zuhanórepülésben a Deutsche Bank részvényei

Bankmonitor / Sándorfi Balázs Gazdaság Rég nem látott pánikhangulat alakult ki a bankpiacokon. Amerikából indult, most Svájcban tart, hazánkban egyelőre csak az OTP tőzsdei árfolyamán és a forint gyengülésén keresztül érzékelhető. Mit jelent egy bankcsőd, hogyan következik be, és miként kezelhető, illetve szükséges-e bármit is tenni az „átlagembernek"?

A csúcstalálkozó második napján az eurózónával és annak gazdaságpolitikájával kapcsolatos témák szerepeltek az állam- és kormányfők témái között. A csúcstalálkozó eurócsoportot érintő következtetésében az áll, hogy a magas infláció és energiaárak ellenére 2023-ban egészségesebb képet mutat az eurózóna, mint korábban prognosztizálták. Igaz, az eurócsoport kormányait felszólítja a dokumentum, hogy továbbra is tegyenek lépéseket gazdaságaik ellenállóképességének fokozására.

Miután a nemzetközi befektetések elnyerése érdekében egyre erősebben pozícionálja magát az EU Washingtonnal szemben, a szövegben helyet kapott az is, hogy az euró nagy segítség a befektetések, innováció idevonzásához, de könnyíti a munkahelyteremtést és azt is, hogy el tudjanak terjedni a megújuló és fenntartható technológiák.

Az eurózóna vezetői ezen túl tovább lendítenék a tőkepiaci unió ügyét, illetve arról is írtak, hogy az európai bankunióra vonatkozó szabályokat is hamarosan befejezik.

A csúcsról távozóban a 2009-es válság legnagyobb gazdasági áldozatot szenvedett eurózóna országának, Görögországnak a miniszterelnöke, Kiriákosz Micotákisz úgy fogalmazott:

Nyilvánvalóan megvitattuk a bankválságot. Meggyőződésem, hogy a bankrendszer stabil és szilárd

- mondta, és kijelentette, hogy Európa levonta a tanulságokat a legutóbbi, 2009-es pénzügyi válságból, hogy "biztosítsa, hogy a múlt hibái ne ismétlődjenek meg".

A bankunió utolsó építőkockáinak véglegesítését szorgalmazta a csúcs kapcsán az eurócsoport elnöke, Paschal Donohoe is, aki a pénteki ülésen a kormányfőkhöz szólva méltatta az európai bankszektor ellenálló képességét.  Eközben sürgette az uniós országokat, hogy gyorsítsák fel a bankunió létrehozását, amely az uniós eljárás során megrekedt.

A német kancellár, Olaf Scholz a csúcs végén tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott a bankok kapcsán, hogy a Deutsche Bank egy nagyon profitábilis bank és nincs ok rá hogy kételkedjünk jövőjében.

A Deutsche Bank alaposan átszervezte és modernizálta a üzleti modelljét, és ma már egy nagyon nyereséges bank.

– mondta német kancellár.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem tartott sajtótájékoztatót a kétnapos EU csúcs alatt, és doorstep formátumban sem válaszolt újságírói kérdésekre. Ehhez képest például a belga kormányfő, Alexander de Croo csütörtökön éjjel felkereste a sajtótermet, leült az újságírók közé és mindenkinek válaszolt a kérdéseire. Így fogalmazott a miniszterelnök:

A hosszúra nyúlt Európai Tanács után szeretnék időt szakítani arra, hogy átláthatóan és nyitottan tárgyaljak a sajtóval.