A migráció és az európai gazdaság védelme biztosan fontos kérdések lesznek az Európai Tanács ülésén, de az Ukrajnának nyújtott fegyveres segítség ügyében egyelőre nagy a titkolózás. Orbán Viktor úgy ment be az ülésre, hogy újságírói kérdésekre nem válaszolt.
Az állam és kormányfők többsége tapssal fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Brüsszelben, aki most először vesz részt az Európai Tanács ülésén.
As Ukrainian President Zelensky walks up for the family photo with EU leaders in Brussels, they all seem to clap, apart from one: Hungary’s Viktor Orban. #EUCO pic.twitter.com/H2W6yotNzd
— Jack Parrock (@jackeparrock) February 9, 2023
Nem véletlen, hogy az ülés egyik legérdekesebb és legfontosabb kérdése az Ukrajnának nyújtandó fegyveres segítségnyújtás.
Mark Rutte holland miniszterelnök „szimbolikus eseménynek” nevezte Zelenszkij részvételét, de hogy milyen konkrét ígéretekkel távozhat Zelenszkij a tárgyalásokról, egyelőre nem tudni, kétséges, hogy megkapja-e a kért harci repülőket.
A gépeket nem is az EU, hanem az azokat birtokló egyes tagállamok biztosítanák, tehát az az ő döntésük lesz. Rutte az ülésre tartva az újságírókkal közölte,
„ezek a viták teljesen titokban zajlanak, és csak akkor lesz bejelentés, ha lezárultak”
A holland miniszterelnök szerint a legfontosabb dolog, amit figyelembe kell venni az, hogy a NATO-tagországok egyike se tegyen olyan lépést, ami közvetlen konfrontációt jelent Oroszországgal.
Kaja Kallas észt miniszterelnök az ülésre tartva újságíróknak azt mondta, a tagállamok ugyan kérhetik a többieket, hogy támogassák repülőkkel Ukrajnát, de
„ez azokra az országokra tartozik, akiknek vannak ilyen repülői”
Vannak olyan kérdések, amelyekben születhet közös, európai döntés. Ilyen például, hogy az elkobzott orosz vagyonból Ukrajnát támogassák, vagy hogy felállítsanak egy európai bizottságot a háborús bűncselekmények és Putyin személyes felelősségének kivizsgálására.
A migráció és határvédelem ügye is kulcskérdés lehet az ülésen. Észtország közvetlen migrációs nyomás alatt van, Kaja Kallas miniszterelnök pedig arról beszélt, rendkívül nagy probléma, hogy a menekültstátuszra nem jogosultak alig 24 százalékát veszik vissza a származási országaik.
Kallas szerint a harmadik országokkal kötött közös európai megállapodások, a közös határvédelem és annak EU-s szintű finanszírozása kiemelt fontosságú kérdések.
Ezzel Emmanuel Macron francia elnök is egyetértett, és úgy véli, pozitív irányba halad az együttműködés az Afrikai Unióval.
Az elnök kiemelte, gazdasági, környezetvédelmi, oktatás-fejlesztési együttműködésekre nyitottnak kell lenni Afrikával, a migráció kérdésében viszont határozottan fel kell lépni.
„A vita tárgya az Európai Unióban az, hogy hogyan védjük meg jobban a határainkat és hogyan integráljuk azokat, akik megérkeznek ide, és itt akarnak maradni”
– mondta Macron, kiemelve, hogy a védelemre nem jogosult, és vízumot nem kapó személyeket igenis vissza kell fogadniuk származási országaiknak, mivel az EU ellátórendszerének szemszögéből
„a nyomás csökkentése elengedhetetlen a hatékony integráció eléréséhez.”
Mark Rutte holland miniszterelnök optimistán nyilatkozott a migrációs csomagról, szerinte „a tervezet konklúziói jó irányba tartanak”, és komoly esély van a megegyezésre.
Ezen a két témán kívül még napirenden lehet az Európai gazdaság védelme az USA nagyszabású gazdaságélénkítő támogatásainak tükrében. Az, hogy pontosan milyen lépéseket tennének az EU-tagállamok még nem eldöntött, így ebben a kérdésben is lehetnek viták.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
