A téma előadója a holland liberális képviselő, Sophie in’t Veld, aki sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az EU rendkívül kiszolgáltatott helyzetben van, amikor az ilyen típusú illegális megfigyeléssel szemben kellene fellépni.

Sophie in’t Veld szerint a kémszoftverek használata nem országos, hanem egy nagy európai botrány, amely közvetlenül érinti az uniós intézményeket, mivel európai parlamenti képviselőket, biztosokat és minisztereket is megcéloztak.

A vizsgálat azt is kiderítette, hogy valamilyen formában mindegyik tagállam érintett a kémszoftverek jogtalan felhasználásában, tehát amikor polgárokat, civil szervezetek képviselőit, újságírókat, vagy politikusokat figyelnek meg. Ugyanakkor a jelentés készítője rendkívül elégedetlen volt a tagállami hivatalos szervek, illetve az uniós intézmények hozzáállásával, mert rendkívüli módon vonakodtak segíteni a vizsgálóbizottság munkáját.

Már eddig is számos tényfeltáró küldöttség keresett fel tagállamokat, de még tervben vannak további utak is, például Magyarországra is ellátogat a bizottság. Az eddigi adatok szerint is kirajzolódott egy kép, amely szerint Magyarország – Görögország, Lengyelország, Spanyolország és Ciprus mellett – az egyik leginkább érintett tagállam.

Az EUrologus birtokába jutott az egyelőre csak zárt körben köröztetett jelentés, amelyben igen súlyos megállapítások olvashatók Magyarországra nézve.

A megfigyelés alkalmazása feletti politikai ellenőrzés Magyarországon teljes. Az Orbán vezette Fidesz-rezsim könnyedén, a jogorvoslattól való félelem nélkül veheti célba a jogászokat, újságírókat, politikai ellenfeleket és civil szervezeteket. Ráadásul szinte az összes magyar médium feletti ellenőrzésük lehetővé teszi számukra, hogy továbbra is a saját igazságverziójukat tegyék közzé, megakadályozva, hogy a média által végzett nyilvános ellenőrzések nagy része eljusson a magyar állampolgárokhoz

– áll a dokumentumban. Kitérnek arra is, hogy a vizsgálatok lefolytatásáért felelős személyek egytől egyig a kormány által kinevezett vezetők, akiktől nem lehet elvárni az objektív tényfeltárást.

A jelentés tartalmazza, hogy a Pegasust huszonkét végfelhasználónak értékesítették tizennégy EU-tagállamban, Izrael által kiadott marketing- és exportengedélyek felhasználásával. Ezt követően két tagállam végfelhasználóival kötött szerződéseket felbontották. A vizsgálat nem erősítette meg, hogy mely tagállamok szerepelnek a tizennégy ország listáján, és azt sem, hogy melyik két országot törölték. Ugyanakkor különböző értesülések alapján azt feltételezik, hogy ez a kettő Lengyelország és Magyarország volt.

A parlamenti jelentés tartalmaz ajánlásokat is. Mindenekelőtt azt, hogy vezessenek be moratóriumot ezeknek a termékeknek a forgalmazására. A spyware-ipar ugyanis nagyon homályos, átláthatatlan és megfoghatatlan, és „nagyon alacsony etikai normákkal rendelkezik”. Sophie in’t Veld kijelentette, hogy ezek a szereplők kihasználják a belső piacot, a schengeni térséget és az EU-címkét.

Európa megkönnyítette a kémprogramok exportját Líbiába, Egyiptomba, Bangladesbe és más diktatúrákba és elnyomó rezsimekbe, ahol azokat emberi jogvédők és újságírók ellen használták fel

– tette hozzá. Azt is szorgalmazza, hogy az uniós intézmények nagyobb hatáskört kapjanak annak érdekében, hogy fel tudjanak lépni, ha valahol a kémszoftvereket helytelenül használják. Külön kiemelte az Europolt, javasolta, hogy az uniós bűnüldöző szerv kapjon szélesebb jogköröket, az Európai Parlamentnek pedig legyen lehetősége arra, hogy eskü terhe alatt hallgathasson meg tanúkat és igényelhessen bizonyítékokat.