Brüsszelben megegyeztek a tagállamok a kötelező energiafogyasztásban és az energiatermelő cégek bevételeinek korlátozásában. Az így befolyó pénzt a rászorulók kapják.
A vártnál lényegesen gyorsabban jutottak politikai megállapodásra az energiaügyi miniszterek, akik rendkívüli tanácskozáson vesznek részt Brüsszelben annak érdekében, hogy az energiaárak csökkentése érdekében döntést hozzanak.
⚡️ #TTE Energy | DEAL!������ Ministers reached a political agreement on measures to mitigate high electricity prices: mandatory electricity demand reduction, cap on market revenues from inframarginal electricity producers and solidarity contribution from fossil fuels producers. pic.twitter.com/BLU4fxWNWj
Az elfogadott intézkedések megegyeznek az Európai Bizottság által javasolt csomaggal és a következőket tartalmazzák:
- A kereslet csökkentése. Azon nappali órák esetében, amikor az energiafogyasztás a legdrágább és a gáztüzelésen alapuló villamosenergia-termelés jelentősen kihat az árra, egy legalább 5 százalékos kötelező csökkentés lép életbe bizonyos csúcsidőszakokban. A tagállamoknak meg kell majd határozniuk az órák azon 10 százalékát, amikor az energia ára várhatóan a legmagasabb, és e csúcsidők alatt csökkenteniük kell a keresletet.
- Az „inframarginális” villamosenergia-termelők, nevezetesen az alacsonyabb költségű technológiákat alkalmazó termelők bevételének ideiglenes korlátozása. Idetartoznak például a megújuló energiaforrásokat, a nukleáris energiát és a lignitet használó termelők.180 euró/MWh felső határ lép életbe, a bevételek e felső határon felüli részével a tagállami kormányok gazdálkodhatnak, és azt a fogyasztói energiaköltségek csökkentésére fordíthatják.
- Ideiglenes szolidaritási hozzájárulás is az olaj-, gáz-, szén- és finomítói ágazatokban végzett tevékenységekből származó olyan többletnyereség után, amelyre nem terjed ki az inframarginális bevételi korlát. A hozzájárulást a tagállamok azokra a 2022. évi nyereségekre szedik be, melyek az előző három évben elért átlagos nyereséget 20% feletti mértékben haladják meg. A bevételeket a tagállamok juttatásként átirányítják az energiafogyasztókhoz, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokhoz, a súlyosan érintett vállalatokhoz és az energiaigényes iparágakhoz.
A 2. és 3. intézkedés révén az EU 140 milliárd eurós pótlólagos forráshoz jut. Az energiaminiszterek tanácskozása azonban nem ért még véget, minden bizonnyal azért, mert a tagállamok több mint a fele továbbra is ragaszkodik az energiahordozókra vonatkozó ársapka megállapításához.
Az eseményen Magyarországot Szijjártó Péter képviseli, aki Brüsszelbe érkezve közösségi oldalára ezt írta: “Jelenleg minden európai fogyasztó szankciós felárat fizet az energiáért, ami bizonytalanná teszi a jövőt és gyötri az embereket. Kérdés, hogy a mai energiaminiszteri tanácsülés segít vagy ront a helyzeten?! Brüsszelben ugyanis újabb és újabb szankciókat akarnak bevezetni…”
Az energiaügyi miniszteri találkozó napirendjén egyébként nem szerepelnek szankciós intézkedések. Az Európai Bizottság által két napja bemutatott újabb csomagot az uniós nagykövetek tárgyalják.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
