Az orosz elnök reggeli beszédére egyebek mellett reagált az Európai Bizottság és a 46 európai országot tömörítő Európa Tanács is.
Az Európai Bizottság szokásos déli sajtótájékoztatóján Peter Stano, a testület külügyekért felelős szóvivője azt mondta, hogy az orosz elnök beszéde a részleges mozgósításokról és a megszállt területeken meghirdetett népszavazás
egy újabb bizonyíték arra, hogy Putyinnak nem érdeke a béke.
A szóvivő szerint Putyin célja a háború eszkalálása, bejelentései pedig egy újabb jele a kétségbeesésének azzal kapcsolatban, ahogy az ukrajnai agressziója alakul.
Peter Stano felhívta a figyelmet arra, hogy Putyin éppen akkor jelenti be ezeket a döntéseket, amikor az ENSZ közgyűlése zajlik, ezzel bizonyítva a nemzetközi közösségnek, hogy a válság mélyítésében és a háború folytatásában érdekelt.
Az orosz lépések nemcsak Ukrajna, hanem az egész világ számára szenvedést hoznak, hiszen súlyosbítják az energia- és az élelmiszerválságot
– tette hozzá. Kijelentette azt is, hogy az EU tovább támogatja Ukrajnát abban, hogy megvédje a területét, a lakosságát, a nemzetközi jog által biztosított kereteken belül. Úgy fogalmazott: Putyin nemcsak Ukrajnát támadja, hanem minden országot, amelyek a jogon alapuló világrendet helyezik középpontba.
Közleményt adott ki Marija Pejčinović Burić, a 46 országot tömörítő Európa Tanács főtitkára. (A páneurópai szervezet nem uniós testület, és március 15-ig 47 tagja volt – Oroszország azonban kilépett, de a biztonság kedvéért másnap ki is zárták.) A főtitkár szerint az orosz erők által megszállt ukrán területeken meghirdetett úgynevezett népszavazás a konfliktus további eszkalációja és Ukrajna területi integritásának folyamatos megsértése.
Az ilyen „referendumokat”, amelyeket a megszálló erők fegyverrel tartanak, és figyelmen kívül hagyják az alapvető demokratikus elveket, nem lehet sem elfogadni, sem elismerni
– jelentette ki, hozzátéve, hogy mindez a demokrácia megcsúfolása.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.