Az Európai Bizottság azt szeretné tudni, hogy Magyarországon veszélybe került-e az ellátás, ebben az esetben ugyanis szolidaritási mechanizmus lép életbe.
Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős biztosa közleményt adott ki a szerdán bejelentett magyar energia-veszélyhelyzetről. Mint kiderült, a magyar kormány nem értesítette erről Brüsszelt, ezért a Bizottság most a magyar hatóságoktól próbál pontosabb információhoz jutnia annak érdekében, hogy
jobban megértsék a veszélyhelyzeti tervet, és felmérjék annak a szomszédos tagállamokra gyakorolt hatásait.
A Bizottság emlékeztet arra, hogy az EU szilárd jogi kerettel rendelkezik az ellátás biztonságának a tagállamok közötti szolidaritás szellemében történő biztosítására. A közleményből úgy tűnik, hogy a brüsszeli testület aggódik a veszélyhelyzet jogszerűsége miatt. Leszögezik, hogy akkor lehet szükségállapotot hirdetni, ha egyértelműen veszélybe kerül az ellátás. Amennyiben ez történik Magyarországon, akkor érvénybe lépnek az uniós ellátásbiztonsági szabályok.
Valamennyi EU-tagállamra a hatályos ellátásbiztonsági szabályok értelmében szolidaritási kötelezettségek is vonatkoznak, vagyis sürgős szükség esetén kötelesek segíteni szomszédaikat a védett fogyasztók energiaellátásával
– áll a közleményben. Hangsúlyozzák, hogy az EU az elmúlt hónapokban intenzíven dolgozott a felkészültségen, és a Bizottság július 20-án konkrét javaslatokat fog előterjeszteni az idei télre való készültség megerősítése érdekében.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
