Kedden Brüsszelbe utazott Szijjártó Péter külügyminiszter a Szíria megsegítésére rendezett hatodik nemzetközi konferenciára. Ennek szünetében – a szokásoknak megfelelően – a kormánypárti magyar sajtó képviselőinek tartott sajtótájékoztatót a külügyminisztert, amelyről a független sajtó brüsszeli tudósítóit nem értesítették.

Az Orbán Viktor és Ursula von der Leyen közötti hétfő esti egyeztetésről azt mondta Szijjártó Péter, hogy álláspontjuk szerint

ha már Brüsszel létrehozott egy problémát, elvárják, hogy azt oldják is meg.

Ez alatt azt értette, hogy az Európai Bizottság hatodik szankciós csomagjának része az, hogy az EU fél éven belül megszünteti az orosz nyersolaj importját, év végére pedig a finomított olajét is. Ezt Magyarország határozottan ellenzi, és bár más országoknak is vannak fenntartásai, a magyar tiltakozás tűnik a legerőteljesebbnek.

Szijjártó a tagállami vezetők által márciusban elfogadott Versailles-i Nyilatkozatra hivatkozott. “Ebben a deklarációban kimondása került, hogy természetesen az orosz energiahordozóktól való függetlenedés egy fontos cél, de azt úgy kell végrehajtani, hogy figyelembe kell venni az európai uniós tagországok különböző energiaszerkezeteit, ezt energiamixnek hívják egyébként, amelynek a meghatározása amúgy is nemzeti hatáskörben van” – foglalta össze a külügyminiszter. Ennek a nyilatkozatnak a kiindulópontja azonban a következő mondat volt:

Fokozatosan, a lehető leggyorsabban megszüntetjük az orosz földgáz, kőolaj és szén importjától való függőségünket

– vállalták a kormányfők.

A külügyminiszter szerint azonban ehhez a következő feltételeknek kell megvalósulniuk:

• a magyar kőolajfinomítók technológiai átállítása, amihez több százmillió dollár és jónéhány év kell, és
• az adriai kőolajvezeték 20 százalékos bővítése, de ez Horvátországon múlik.

Összefoglalva: Szijjártó szerint a magyar energiarendszer modernizálására van szükség. 

Az Európai Bizottság déli sajtótájékoztatóján Eric Mamer, a testület szóvivője azt mondta, hogy a Bizottság elnöke és a magyar miniszterelnök közötti tárgyalás nagyon konstruktív volt. Ugyanakkor nincsenek konkrét időpontok megjelölve a folytatásra. Napirenden van egy videokonferencia a térség érintett szereplőinek bevonásával, ezt azonban csak akkor hívják össze, ha a “technikai munka” kellően előrehaladott lesz. Szijjártó Péter szerint az idő egyáltalán nem sürget, szerinte – mivel a szankciók tervezetében hat hónap, illetve az év vége van megjelölve –, még 6-8 hónapig lehet egyeztetni.

Eric Mamer azonban világosság tette, hogy Ursula von der Leyen semmiféle pénzügyi ígéretet nem tett a magyar átállás költségeinek finanszírozására. Azt is megerősítette, hogy más témáról, így például a befagyasztott helyreállítási alapról nem volt szó a tárgyaláson.

A brüsszeli konferencián egyébként Magyarország 1085, egy évre szóló, államilag finanszírozott egyetemi ösztöndíjas helyet ajánlott fel szíriai, libanoni, török, jordán, egyiptomi és iraki fiatalok számára 3,3 milliárd forint értékben. Szijjártó erről a témáról azt mondta: Európának mindent meg kell tennie azért, hogy elkerüljön és megelőzzön újabb tömeges migrációs hullámokat, továbbá fontos, hogy Brüsszel ne ösztönözze a migrációt, hanem olyan körülményeket teremtsen az Európa szomszédságában élőknek, hogy otthon maradhassanak.