A magyar állam kártérítési felelősséggel tartozik azoknak, akiktől az uniós jogot sértő 2013-as földtörvény-módosítás alapján vonták meg a haszonélvezeti jogukat.
Teljes mértékben az uniós joggal ellentétesnek és kártérítési jogalapnak minősítette az Európai Bíróság a magyar földtörvény zsebszerződések megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseit. A magyar jogszabály a haszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban 2013-ban kimondta, hogy megszűnik minden olyan fennálló, határozatlan idejű vagy 2032 után lejáró haszonélvezeti jog, amelyet nem közeli hozzátartozók közötti szerződéssel alapítottak. A kormány célja ezzel az volt, hogy a zsebszerződéseket megszüntessék, mielőtt 2014-ben megszűnt volna az uniós állampolgárok földvásárlási moratóriuma.
Konkrét ügyekben már négy évvel ezelőtt kimondta az uniós bírói fórum, hogy jogellenes bontották fel ezeket a szerződéseket. A két magánszemély által indított perben 2018-ban az döntés született, hogy aránytalan és az uniós joggal ellentétes az a magyar jogszabály, amely a haszonélvezeti és használati jogok megszűnését eredményezte, úgy, hogy az érintetteknek még lehetősége sem volt vagyoni kompenzációt kérni.
#ECJ: Persons deprived of their rights of usufruct over agricultural land in #Hungary in breach of #EUlaw must be able to claim either the reinstatement of those rights in the land register or compensation ������https://t.co/ATb3CgbPxg
— EU Court of Justice (@EUCourtPress) March 10, 2022
Most pedig a Grossmania nevű gazdasági társaság keresetében hoztak döntést. A Grossmania Magyarországon kívüli tagállamok állampolgárainak minősülő természetes személyek tulajdonában áll, olyan haszonélvezeti jogok jogosultja volt, amelyeket Magyarországon elhelyezkedő mezőgazdasági földterületek vonatkozásában szerzett meg. Miután haszonélvezeti joguktól megfosztották a tagjaikat, a Grossmania e jognak a törlésével szemben nem élt jogorvoslattal. Akkor fordultak bírósághoz, amikor a két magánszemély sikerrel támadta meg a jogszabályt az Európai Bíróságon, amely kimondta, hogy “a szóban forgó nemzeti szabályozás összeegyeztethetetlen a tőke szabad mozgásának elvével”. A Grossmania a magyar igazságszolgáltatáshoz fordult, ahol első fokon elutasították a keresetüket, a másodfokú bíróság pedig az Európai Bíróságot kereste meg előzetes döntéshozatal érdekében.
Az uniós bíróság kimondta: “a magyar hatóságok és bíróságok feladata megtenni minden olyan intézkedést, amelyek alkalmasak arra, hogy megszüntessék a nemzeti szabályozás által kiváltott jogellenes következményeket. Az ilyen intézkedések mindenekelőtt abban nyilvánulhatnak meg, hogy a jogellenesen megszűnt haszonélvezeti jogokat visszajegyzik az ingatlannyilvántartásba.” Ugyanakkor azt elképzelhetőnek tartja az Európai Bíróság, hogy harmadik személyek jóhiszeműen szerzett jogát ez sértené. Ezért amennyiben az eredeti állapot visszaállítása emiatt nem lehetséges, akkor “a megszűnt haszonélvezeti jogok egykori jogosultjai számára olyan, pénzbeli vagy egyéb ellentételezéshez való jogot kellene biztosítani, amelynek értéke alkalmas az e jogok megszűnéséből eredő gazdasági veszteség helyreállítására”.
Az ítélettel az Európai Bíróság nem dönti el a tagállami bíróság előtti jogvitát, viszont a nemzeti bíróság feladata, hogy az ügyet a Bíróság határozata alapján elbírálja.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
