A büntetőintézkedéseknek öt eleme van, a cél az, hogy a Kreml ne legyen képes finanszírozni az Ukrajna elleni háborút.

Nem céloztuk a szankciókkal az orosz népet, Putyin nem egyenlő az orosz néppel

- mondta Borrell. Az egyik intézkedés a bankok finanszírozását célozta, az orosz bankrendszer hetven százalékát vágták el az európai finanszírozástól. Ezek a szankciók növelik Oroszország hitelfelvételi költségeit, növelik az inflációt és fokozatosan teszik tönkre Oroszország ipari bázisát. Megcélozták az energiaszektornak azon részét is, amelynek az olajfinomítók korszerűsítésével kapcsolatos, a szankciók révén Oroszország nem lesz képes ilyen eszközökhöz hozzájutni, ennek következtében a becslések szerint 24 milliárd eurós exportbevételtől esik el az orosz állam.

Ezen túl az EU megtiltotta valamennyi repülőgép, alkatrész és felszerelés értékesítését orosz légitársaságoknak. Jelenleg az orosz polgári légiflotta háromnegyede az EU-ból, az USÁ-ból vagy Kanadából származik, működtetésük így jelentős nehézségekbe fog ütközni.

Az EU ugyancsak korlátozta Oroszország hozzáférését a kulcsfontosságú technológiához, például a félvezetőkhöz vagy az Európában elérhető csúcstechnológiákhoz. Végül arról is döntés született, hogy diplomaták, illetve az orosz kormányt támogató üzletemberek, oligarchák nem fognak vízumot kapni az EU-ba. Josep Borrel azt is megemlítette, hogy a szankciós listára 26 olyan személy került, akik a kormányhoz köthető üzletemberek - vagyis oligarchák.

Az EU közben már a következő szankciós csomagot készíti elő, az azonban még nincs pontosan körülhatárolva, hogy ezt mikor vezetik be. Viszont biztosra vehető, hogy ezen büntetőintézkedések között már ott lesz az, hogy Oroszországot tiltsák ki a nemzetközi átutalásokat biztosító SWIFT-rendszerből.

Szijjártó Péter külügyminiszter a döntések után - szokásához híven - kizárólag a Brüsszelben dolgozó kormánypárti médiumok tudósítói számára tartott “sajtótájékoztatót”. Ezen a szankciós csomagot úgy jellemezte, hogy az

erős és robosztus.

Majd Putyin és Lavrov nevének említése nélkül elmondta, hogy a szankciós listára felkerült az orosz elnök és a külügyminiszter. Szijjártó hangsúlyozta, hogy Magyarország az európai egység részese, majd többször is megemlítette, hogy a büntetőintézkedések nem veszélyeztetik az energiaellátást és a rezsicsökkentést, illetve a paksi beruházást. Emiatt

a magyar embereknek jóval kevesebbet kell fizetniük azt energiahordozókért mint más európai államok polgárainak

- mondta Szijjártó. Majd pedig hazugnak nevezte Donald Tuskot, az Európai Néppárt elnökét, aki azt mondta, hogy Magyarország is azon államok között volt, amelyek ellenezték, hogy az oroszokat lekapcsolják a SWIFT-rendszerről az állam- és kormányfők csütörtök éjszakai vitáján.

Magyarország nem is szólalt fel ezzel kapcsolatban és nem volt döntési helyzet sem, felháborító, hogy egy európai pártcsalád vezetője háború idején is politikai haszonszerzésre tör

- jelentette ki a magyar külügyminiszter.

Közben a BBC tájékoztatása szerint Londonban Boris Johnson közölte, hogy az Egyesült Királyság "hamarosan" szankciókat vezet be Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter ellen. Bár a miniszterelnök nem árult el részleteket a lépésről, azt mondta, hogy

a világnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy Putyin elnök elbukik ebben az agressziós cselekményben.