A Boszniából való kiválást előkészítő boszniai szerbek vezetőjével szemben szabna ki az EU szankciókat, amit a magyar kormány előre megvétóz. Ugyanakkor Szijjártó Péter idén tavasszal még támogatta a büntetőintézkedések alkalmazását Bosznia-Hercegovina kapcsán. És felmerül a kérdés, miért támogatja Magyarország pénzzel is az oroszbarát Milorad Dodikot.
Néhány nappal ezelőtt a magyar külügyminiszter indulatosan reagált arra, hogy az új német tárcavezető, Annalena Baerboek arról beszélt, az EU-nak szankciókat kellene alkalmaznia Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel szemben. Dodik idén ősszel közölte, hogy a Bosznia Szerb Köztársaság “kilépne” Bosznia-Hercegovinából, és saját hadsereget, igazságszolgáltatást, adórendszer hoz létre, vagyis új államként kezdene működni. Szijjártó Péter a német külügyminiszter szándékait Facebook-oldalán így kommentálta: “Minket aggodalommal töltenek el az ilyen nyilatkozatok, hiszen Bosznia és Hercegovina itt van a közelünkben, az ország stabilitásának és békéjének fenntartása alapvető biztonsági érdekünk. Berlin messzebb van, de nem annyira messze, hogy ne lehetne bármikor elrepülni onnan Banja Lukába. Elrepülni és tárgyalni. Beszélni a boszniai szerbekkel. Velük és nem róluk. Lehet, hogy ez segítene a helyzet megértésében.” Szijjártó hozzátette:
Magyarország nem fogja adni a támogatását semmifajta szankcióhoz a boszniai szerbek vezetőjével, Milorad Dodikkal szemben. Ha lesz ilyen javaslat, meg fogjuk vétózni.
Igen ám, csakhogy az EU-nak 2021 márciusa óta már létezik egy jogszabálya, amely keretet ad Bosznia-Hercegovina kapcsán a jövőbeni szankciókhoz. Lényeges, hogy ezt valamennyi tagállam támogatta, mivel külügyi kérdésekben csak egyhangú döntéseket lehet hozni. Vagyis
Szijjártó Péter tudtával, szándékával és hozzájárulásával válik lehetővé a szankciók kivetése.
Ebben a jogszabályban vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal sújthatják azokat a személyeket, akiknek a tevékenysége
- sérti Bosznia-Hercegovina szuverenitását, területi integritását, alkotmányos rendjét és nemzetközi jogi személyiségét;
- súlyosan veszélyezteti a biztonsági helyzetet Bosznia-Hercegovinában;
- sérti a békére irányuló daytoni/párizsi általános keretmegállapodást.
Mindezek fényében nem nehéz megérteni, hogy Annalena Baerbocknak mi a problémája Milorad Dodik azon szándékával, hogy Bosznia-Hercegovinát gyakorlatilag felszámolja és jó eséllyel polgárháborús állapotokat idézne elő a Balkánon. Nehezebben értelmezhető, hogy miért van Szijjártó Péter ezzel ellentétes állásponton, hiszen ő mindig a Balkán stabilitásának fontosságáról beszélt.
Ugyanakkor fontos körülmény, hogy Orbán Viktor november 6-án váratlanul Boszniába utazott, ahol a közismerten oroszbarát Milorad Dodikkal találkozott. A szerb politikus az utóbbi időkben a magyar miniszterelnökre mint fontos szövetségesre hivatkozik, ahogy az a Szabad Európa helyi forrásokra támaszkodó összeállításából is kiderül. Sőt, ezek alapján a magyar kormány 100 millió euró "gazdaságfejlesztési támogatást" ígért a boszniai szerb kormánynak.
Jövőre választások lesznek Bosznia-Hercegovinában. A Szabad Európa által megszólaltatott szakértő úgy gondolja, hogy ezt a pénzt a választások befolyásolására fogják felhasználni. Svetlana Cenić úgy gondolja, hogy ez üzlet, Milorad Dodik ígért valamit cserébe Orbánnak, csak még nem derült ki, hogy mit.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.