EUrologus #mifolyikbrusszelben

EUrologus Arató László (EUrologus) 2021. október. 19. 16:08

Deutsch Tamás ma lengyel volt

Több mint hatvanan szóltak hozzá a lengyel jogállamiságról szóló vitához az Európai Parlament plenáris ülésén, amely az eredetileg tervezett három óra helyett több mint négy és fél óráig tartott. A téma azt követően került fel sürgősséggel a napirendre, hogy a lengyel alkotmánybíróság kimondta, bizonyos esetekben a lengyel jog megelőzi az uniós jogot, vagyis nem lehet feltétel nélkül elfogadni a közösségi jog elsőbbségét. A vitában a hozzászólók kisebb része azt mondta, hogy hagyják békén a lengyeleket, nagyobb része pedig szankciókat követelt.

Ott volt a plenáris ülésen Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is, aki végighallgathatta, amint Ursula von der Leyen kifejezte mélységes aggodalmát a fejlemények miatt.

Ez az ítélet megkérdőjelezi az Európai Unió alapjait. Ez közvetlen kihívás az európai jogrend egysége számára. Csak a közös jogrend biztosít egyenlő jogokat, jogbiztonságot, kölcsönös bizalmat a tagállamok között, és ezáltal közös politikákat

- mondta von der Leyen. Majd fel is sorolta, hogy milyen lehetőségek vannak az Európai Bizottság kezében: kötelezettségszegési eljárást indíthatnak, aktiválhatják a jogállamisági mechanizmust és a 7-es cikk szerinti eljárást is. A lengyel kormányt bíráló képviselők jelentős része egyébként azon a véleményen volt, hogy bár csak történne már valami és az Európai Bizottság nemcsak jogszabályt ismertetne, hanem alkalmazna is. Ursula von der Leyen lengyelül köszönt el, amikor azt mondta, hogy

Mindig Európa szívében lesztek, éljen Lengyelország, éljen Európa!

Mateusz Morawiecki az eredetileg jelzett öt helyett 35 percig beszélt, de a levezető elnök – bár többször félbeszakította – utólag azt mondta, hogy nem akarta elvenni a szót, mert ez egy fontos téma és itt demokrácia van. A lengyel kormányfő többek között azt sorolta fel, hogy az EU-nak sokkal nagyobb gondjai is lehetnének, mint az ő alkotmánybíróságuknak a döntése, és megemlítette a migrációs és energiaár-válságot, az agresszív orosz politikát és azt is, hogy adóparadicsomok vannak az EU-ban.

Nem megengedhető a pénzügyi zsarolás, elvetem a fenyegetés, a kényszerítés nyelvét, így nem működik a demokrácia

– szögezte le Morawiecki. Hangsúlyozta, hogy ha az intézmények átlépik a szerződésben rögzített kompetenciákat, akkor arra reagálni kell. Azt is kijelentette, hogy az EU nem egy állam és sok jogkör a tagállamok hatáskörében maradt. Az alkotmánybíróságoknak pedig ellenőrzési joguk van, hogy abban a keretben alkalmazzák az uniós jogot, amelyen belül létrehozták. Morawieczki felszólalt a nemzetek nélküli szuperállammal szemben, mondván, hogy ehhez először minden nemzet hozzájárulása szükséges.

Éljen az EU, amely a szuverén országokból áll és éljen Európa, amely a világ legjobb része!

– zárta ő is egy hangzatos kijelentéssel a beszédét.

Ezt követően azonban megindult a bírálatok özöne. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője például feltette a kérdést a lengyel kormányfőnek, hogy mi a célja. Talán a polexit? A szociáldemokrata Iraxte Garcia Perez pedig azt mondta

Lengyelország több mint a PiS (a kormányzó Jog és Igazságosság Pártja), Magyarország több mint Orbán Viktor, Szlovénia több mint Janez Jansa.

Az EU-szkeptikus frakció, az Identitás és Demokrácia szónoka, Nicola Bay azt mondta, hogy Brüsszel csak bizonyos országok miatt aggódik, a parlamenti baloldal és az arrogáns Néppárt pedig a szabadon megválasztott lengyel kormányt támadja.

Túszul ejtik a lengyel népet és a gazdasági helyreállítási tervet használják erre

– tette hozzá. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy sok képviselő szeretné, hogy bár csak itt tartanánk már és az EU tényleg megvonná az uniós forrásokat a lengyelektől.

A vitában az is sokszor elhangzott és próbálták ezzel szembesíteni a lengyel miniszterelnököt, hogy a lengyel alkotmánybíróság két fontos kérdésben mondta ki a nemzeti jog elsőbbségét. Az egyik a szorosabb unióra való törekvés, a másik pedig az Európai Bíróság döntéseinek feltétel nélküli elsőbbsége. Ezzel tulajdonképpen Lengyelország kívül helyezte magát az uniós jogon, ezért sem lenne nekik szabad pénzt adni – jelentették ki többször.

Guy Verhofstadt belga liberális politikus meglehetősen fájó pontra tapintott rá. Először közölte, hogy a lengyel a legeurópaibb nép, mert a lakosság 88 százaléka uniópárti. Ugyanakkor párhuzamot vélt felfedezni a történelemben.

A 18. század végén Lengyelország eltűnt a rossz kormányzás, a konzervatívok árulása és a külső fenyegtetés miatt

– mondta Morawieckinek, megtoldva azzal, hogy utoljára hozzá hasonlóan a brexit-pártiak érveltek. Deutsch Tamás fideszes képviselő azonban helyre tette a nyugati politikai elitet, amikor arról beszélt, miközben a nyugat-európaiak Kádárral és Jaruzelskivel paroláztak, “mi a szabadságunkért harcoltunk, de meg fogjuk védeni önökkel szemben is a szabadságunkat”. Hozzászólását egyébként úgy kezdte:

Ma lengyel vagyok.

európai parlament

Donáth Anna momentumos politikus szerint a hatalom bebetonozására a lengyel és a magyar vezető erkölcstelen háborút indít az EU ellen, a legnagyobb ökológiai válság közepén.

Le kell zárni ezt az őrületet minden rendelkezésre álló eszközzel, mert közösen állva maradunk, külön elbukunk

– mondta Donáth Anna. Több politikus is felrótta a lengyel vezetésnek, hogy nem hivatkozhatnak a lengyel alkotmánybíróság függetlenségére, miután pártkatonákkal töltötték fel.

Attól, hogy egy épületre ráírják, hogy bíróság, még nem válik azzá

– mondta Karen Melchior, az Európa Megújul frakció tagja. Volt még egy magyar felszólaló. A fideszes Trócsányi László szerint az uniós jog prioritást élvez, de elsőbbsége nem teljes, mert nem lehet garantálni.

Nem szabad ebből politikai vitát generálni, nem kellene fenyegetni a tagállamokat, és jobb lenne ésszel, mintsem erővel eljárni

– fogalmazta meg tanácsait Trócsányi. A vita során is érzékelhető volt a türelmetlenség, illetve tehetetlenség, amelyet az EP-képviselők nagy része ki is fejezett. Az uniós intézményeknél lengyel hét van: holnap lesz még egy vita a lengyel abortusztilalom első évfordulóján, csütörtökön pedig egy állásfoglalást is elfogadnak Lengyelországgal kapcsolatban az EP-képviselők. A csütörtökön kezdődő EU-csúcson pedig minden bizonnyal szóba kerül a lengyel alkotmányírósági döntés. Szerdán az Európai Parlamentben várhatóan arról is döntés születik, hogy bepereljék-e az Európai Bizottságot, mert az nem alkalmazza a jogállamisági mechanizmust Lengyelországgal – és Magyarországgal szemben.

zöldhasú