Nem teljesen új ez a rendszer, hiszen a kékkártya már 2009 óta létezik, a felhasználása azonban rendkívül bonyolult volt és abban a formában nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A legutóbbi összesített adat 2019-ből származik, akkor 36 806 kékkártyát bocsátottak ki, túlnyomó többségében Németországban. Magyarországon évente 1–15 darab kékkártyát adtak ki.

A soros elnökség nevében Aleš Hojs, Szlovénia belügyminisztere a jogszabály elfogadása után a következőket mondta:

Ahhoz, hogy ösztönözzük gazdasági növekedésünket, és a legtöbbet hozzuk ki zöld és digitális átalakulásunkból, képesnek kell lennünk a legjobb tehetségek vonzására. Rugalmasságával, mobilitásával és családegyesítési lehetőségeivel a kékkártya megszilárdítja az EU pozícióját a magasan képzett munkavállalók globális célpontjaként.

A megújított szabályozás megkönnyíti az EU-n belüli mobilitást és a családegyesítést, egyszerűsítik az eljárásokat az elismert munkáltatók számára, nagyon magas szintű hozzáférést biztosítanak a munkaerőpiacra, és kiterjesztik a hatályt az uniós polgárok nem uniós családtagjaira és a nemzetközi védelemben részesülőkre is.

A most felülvizsgált szabályok értelmében a jelentkezőknek munkaszerződést vagy legalább hat hónapig érvényes munkáltatói ajánlatot kell bemutatniuk, illetve bizonyítaniuk kell a végzettségüket vagy szakmai tudásukat. (Jelenleg egy éves szerződés vagy egy évig érvényes ajánlat szükséges.) A fizetésre vonatkozó határt pedig az adott tagország éves bruttó átlagfizetésének legalább 100, legfeljebb 160 százalékára szállították le (korábban az alsó határ 150 százalék volt, felső határ nélkül). Ugyanakkor a tagállamok elutasíthatják azokat a jelentkezéseket, amelyek esetében esetén fennáll a közbiztonság veszélyeztetése. A kártya kiadása előtt a tagállamoknak arra is lehetőségük lesz, hogy figyelembe vegyék a helyi munkaerőpiac viszonyait, például a magas munkanélküliséget.

Az Európai Parlament néhány hete már elfogadta a jogszabályt – a Fidesz azonban elutasította. Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő akkor azt írta közleményében, hogy hibás az a Nyugat-Európában népszerű megközelítés, miszerint a demográfiai és esetleges munkaerőpiaci problémákra egyedül a bevándorlás jelenti a választ, ellenpéldaként említette a „nagyon sikeres családtámogatási rendszert” Magyarországon. Sőt, egy erkölcsi vetületre is felhívta a figyelmet:

Ha a szegényebb harmadik országokból éppen a legmagasabban képzett munkavállalókat szívja el Európa, akkor ez ott csak további gazdasági lemaradást fog okozni. A szegénység pedig újabb és újabb illegális migrációs hullámokat gerjeszt majd Európa felé. Ez egy ördögi körhöz vezet

– írta Hidvéghi. Az elfogadott szöveg hamarosan megjelenik az EU hivatalos lapjában, onnantól számítva pedig két éven belül kell a tagállamoknak a saját jogszabályaikat a közös szabályozáshoz igazítani. Arról ugyanakkor nem beszélt Hidvéghi, hogy a magyar gazdaságot is harmadik országbeli vendégmunkásokkal pörgetné fel a kormány.