Elfogadta az Európai Parlament a magasan képzett, unión kívüli munkavállalók alkalmazásához szükséges kékkártya reformját, amely segít az egyes kulcságazatokban tapasztalható munkaerőhiány csökkentésében. A rendszer 2009 óta már létezik, az irányelv azt szabja meg, hogy milyen belépési és tartózkodási feltételeknek kell megfelelniük a harmadik országbelieknek (és családtagjaiknak) ahhoz, hogy magas képzettséget igénylő uniós munkahelyen kezdhessenek dolgozni. A rendszer azonban eddig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert nem sikerült elég hiányzó munkaerőt az EU-ba vonzani: 2019-ben összesen 36 806 kékkártyát bocsátottak ki, túlnyomó többségében Németországban. Magyarországon évente 1-15 darab kékkártyát adtak ki.

A felülvizsgált szabályok értelmében a jelentkezőknek munkaszerződést vagy legalább hat hónapig érvényes munkáltatói ajánlatot kell bemutatniuk, illetve bizonyítaniuk kell a végzettségüket vagy szakmai tudásukat. Jelenleg egyéves szerződés vagy egy évig érvényes ajánlat szükséges. A fizetésre vonatkozó határt az adott tagország éves bruttó átlagfizetésének legalább 100, legfeljebb 160 százalékára szállították le, korábban az alsó határ 150 százalék volt, felső határ nélkül.

Nemzetközi védelemben részesülők – például menekültek – is jelentkezhetnek kékkártyáért azzal a feltétellel, hogy nem abban a tagállamban teszik, ahol a menekült- vagy egyéb védett státuszt megkapták.

A jövőben bizonyos típusú szakmai tudást megfelelő munkatapasztalattal is igazolni lehet majd például olyan területeken mint az informatikai vagy kommunikációs technológia. Az uniós kékkártya birtokosai a kártyát kiadó országban eltöltött legalább egy év után szabadon átköltözhetnek egy másik tagországba. Gyorsabb lesz a családegyesítési folyamat is, és a családtagok is gyorsabban elkezdhetnek dolgozni.

Az EP most a tagállamok tanácsával már egyeztetett informális megállapodásról voksolt, amelyet 556 szavazattal, 105 ellenszavazat és 31 tartózkodás mellett fogadtak el. Most a tanácson a sor, hogy jóváhagyja a reformot, amely az unió hivatalos lapjában való megjelenését követően lép életbe. A tagállamoknak két év áll rendelkezésre ahhoz, hogy saját jogszabályaikat összhangba hozzák az irányelvvel.

A Fidesz képviselői elutasították a javaslatot.

„A bevándorlás jelentős hatással van az európai országok kultúrájára és identitására, az európai társadalmak gyökeres megváltozását hozhatja magával. Éles viták folynak ma arról Európában, hogy ilyen áron szükség van-e bevándorlásra. Ebben gyökeresen eltérnek a tagállami álláspontok. Ezért nem a szabályok további egységesítésére van szükség, hanem arra, hogy minden tagállam maga dönthessen” – mondta a témáról szóló vitában Hidvéghi Balázs. Sőt, a fideszes politikus szerint mindez erkölcsi kérdéseket is felvet.

Ha a szegényebb harmadik országokból éppen a legmagasabban képzett munkavállalókat szívja el Európa, akkor ez ott csak további gazdasági lemaradást fog okozni. A szegénység pedig újabb és újabb illegális migrációs hullámokat gerjeszt majd Európa felé. Ez egy ördögi körhöz vezet

– állapította meg.