Az Európai Unió jövőjéről szólt volna 11 uniós vezető panelbeszélgetése a Bledi Stratégiai Fórumon, de nem kellett hozzá negyedóra, hogy Afganisztánról és a migrációról szóljon a vita. Azt mindenki elismerte, hogy a 2015-ös menekültválság kezelése hiba volt, Orbán Viktor pedig arra is válaszolt, hogy szerinte mi a politika feladata.
Mit kapunk, ha egy színpadra engedünk 11 európai politikust, hogy az Európai Unió jövőjéről beszéljenek? Egyet nem értést és sok vitát – utána pedig hosszú felszólalásokat a migrációról.
Pontosan ez történt szerda délelőtt a Bledi Stratégiai Fórum panelbeszélgetésén, ahol illusztris vendégek ültek le egymás mellé: David Sassoli, az Európai Parlament és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, valamint Dubravka Šuica, az Európai Bizottság demokráciáért és demográfiáért felelős alelnöke mellett helyet kapott a cseh, a szlovák, a szlovén, a görög, a magyar miniszterelnökök, a szerb és a horvát elnök és a szentszéki államtitkár.
Az alaphangulatot David Sassoli felszólalása adta meg a panelbeszélgetés előtt, aki szavai szerint nagyot csalódott az uniós belügyminiszterek keddi rendkívüli találkozójában. (Mint megírtuk, ezen a migrációs útvonalak szigorú ellenőrzését, az Afganisztánnal szomszédos államok támogatását, az unió külső határainak megvédését és a rászorulók befogadását vállalták az EU-s belügyminiszterek.)
„Láttuk, hogyan segítenek az afgán menekülteknek az unión kívüli országok, de egyetlen uniós tagállam sem volt köztük. Mindenki joggal törődött azokkal, akik együtt dolgoztak velük, de senkiben nem volt meg a bátorság, hogy menedéket ajánljon fel azoknak, aki ma is veszélyben vannak” – fejezte ki rosszallását az EP elnöke.
Az afganisztáni események tükrében persze azon senki nem csodálkozott, hogy bár a moderátor igyekezett más témákat is feldobni, a miniszterelnökök rendre visszatértek a migráció kérdésére. Közülük is kiemelkedett Orbán Viktor, akit – a többiekkel együtt – a beszélgetés elején arra is megkértek, fejtse ki, szerinte mi a politika feladata.
„Ha nem filozófiai, hanem praktikus okokból közelítjük meg a kérdést,
a politika a magyarok értelmezésében a vezetők munkája, hogy felkészítsék a nemzetet a jövőre
– válaszolt a kormányfő.
Hamar kiderült az is, hogy hat évvel a 2015-ös migrációs válság után már nem Orbán Viktor az egyetlen, aki nem értett egyet Sassoli javaslataival. A menekültválsággal különösen érintett Görögország miniszterelnöke, Kiriákosz Micotákisz például közvetlenül is válaszolt az EP elnökének.
„Nem akarjuk, hogy ugyanaz megismétlődjön, mint 2015-ben. Meg kell védenünk a határainkat, és tanulnunk kell a hibáinkból. 2015 hiba volt, a menedékkérőknek az otthonukhoz közelebb kell segítséget nyújtanunk, és ezzel üzenetet kell küldenünk az embercsempészeknek is” – mondta Micotákisz.
Sassoli erre azzal vágott vissza, hogy egyetlen uniós országot sem szabad egyedül hagyni a problémával, csakhogy amíg a tagállamok nem adnak hatalmat az EU-nak a migrációs kérdésekben, addig Brüsszel sem tud sokat tenni annak érdekében, hogy az uniónak legyen végre közös migrációs és bevándorlási politikája.
„Mi volt az eredeti kérdés?”
A panel következő kérdésében az uniós bővítés lett volna a téma, de erre nem sok esély volt, miután kiderült, hogy az erről feltett kérdésre elsőként Orbán Viktor válaszolhat. A magyar kormányfő inkább azt fejtette ki a többi miniszterelnöknek, mi az ő véleménye a bevándorlásról, és ebbe egy kis önfényezés is belefért.
„Talán néhányan önök közül emlékeznek arra, hogy én voltam az, aki az elsőként harcolt az Európai Parlament javaslata ellen, és figyelmeztettem rá, hogy a migráció elpusztíthatja Európa kulturális identitását, és biztonsági kihívásokat, terrorizmust, társadalmi problémákat hozhat” – sorolta Orbán.
A magyar kormányfő szerint Afganisztánnal most megint ugyanaz a valóság érkezett el, miközben az Európai Unióban továbbra sem képesek megegyezésre jutni a kérdésben. Ezért ő éppen az ellenkezőjét javasolja annak, mint az EP elnöke: a migráció kérdésében minden hatalmat a tagállamok kezébe kell adni, és meg is magyarázta, miért – igaz, a magyar hallgatóságnak ezzel nem sok újdonságot mondott.
„Nekünk nem kívülről jövőkre van szükségünk a saját népünk helyett, ez csak egy matematikai megközelítés. Ha így teszünk, megváltozik az európai társadalmak összetétele, Európa kulturális arculata, a keresztényi, a családokra épülő berendezkedés” – érvelt szokásos módon Orbán, majd ezután még ő is visszakérdezett, hogy mi is volt a moderátor eredeti kérdése.
Amikor kiderült, hogy az uniós bővítés, akkor a magyar kormányfő megjegyezte, hogy ehhez Szerbia a kulcs, és Belgrád nélkül nonszensz a biztonságról, vagy az európai identitásról beszélni.
Aleksandar Vučić szerb elnök – aki Orbán után kapott szót – azonban arra figyelmeztetett, hogy a Nyugat-Balkánon élők megunták a várakozást és már egyáltalán nem olyan lelkesek az uniós csatlakozás iránt, inkább egymás között bővítik az együttműködést.
Vučić azt a kényelmetlen kérdést is feltette, mi fog történni Angela Merkel német kancellár távozása után.
„Amikor valami történik az Európai Unióban, ki fogja felvenni a telefont, hogy kérjen valamit a többi tagállamtól, vagy utasításokat adjon, és akire mindenki hallgat?” – tette fel a kérdést a szerb politikus.
Vele értett egyet Janez Janša szlovén miniszterelnök is, aki felemlegette, amikor 2015-ben az uniós csúcson hajnali négykor harcoltak Orbánnal együtt a kötelező kvóták ellen. Janša szégyennek nevezte az Afganisztánban történteket, majd hosszan érvelt amellett, hogy a schengeni övezet kibővítése sokkal egyszerűbb lenne, mint az új uniós tagállamok felvétele, valamint az újabb migrációs válság kezeléséhez Törökország segítségét is kérni kell majd.
A nyugat-balkáni országok csalódottságát később Sassoli nagy problémának nevezte, de az EP elnöke Orbánnak is válaszolt. Az EP olasz elnöke úgy fogalmazott, ő sem szeretné, ha megismétlődne, ami a Római Birodalommal történt (ezzel valószínűleg a Nyugatrómai Birodalom bukásához hozzájáruló népvándorlásra és külső támadásokra utalt – a szerk.), és egyetért azzal, hogy ha nem védik meg a határokat, és nem kezelik a migrációt, abból nagy baj lehet. Az EU mottójával azonban még mindig egyetért: Egység a sokféleségben.
Orbán viszontválaszában azt vetette Sassoli szemére, hogy nem jó történelmi analógiát használ.
„Akik most az Európai Unióba érkeznek, mind muszlimok. Magyarországnak és a balkáni országoknak a tapasztalata ebben sokkal relevánsabb, hiszen ők már voltak muszlim megszállás alatt. Ez megváltoztatná kontinensünk összetételét és veszélyt jelentene a keresztény kulturális értékekre” – érvelt pár mondattal a muszlim vallásúak ellen Orbán.
Amikor pedig a panel végén még feltették neki a kérdést arról, hogyan látja az Európai Unió jövőjét, annyit még hozzátett, hogy az uniónak együtt, egységesnek kell maradnia. Ennek azonban alapvető feltétele a gazdasági sikeresség. E nélkül nincsen politika alap a közös értékek megőrzéséhez sem – tette hozzá.
Donald Trump büszke Orbán Viktorra, és ezt filctollal le is írta
