Két napos rendkívüli csúcstalálkozót tartanak az uniós állam- és kormányfők Brüsszelben. A napirenden az EU-orosz kapcsolatok, a brexit, a Covid-járvánnyal kapcsolatos helyzet és az éghajlatpolitika kérdései szerepelnek. Rendkívüli témaként szó lesz a fehérorosz hatóságok által leszállásra kényszerített polgári légijárat ügyéről is.
Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében az szerepel, hogy
Oroszország illegális és provokatív lépések folytatódna mind az EU tagállamain belül, mint azonok kívül, legutóbbi az úgynevezett barátságtalan államok listájával.
Ezért Michel szerint folytatni kell ezt a témát a legmagasabb szinten is. Ugyanakkor információink szerint új szankciós intézkedések nincsenek tervbe véve, a lényeg, hogy az EU kifejezze egységét az orosz lépésekkel kapcsolatban.
A brexit kapcsán arról lesz szó, hogy ugyan május 1-jétől érvénybe lépett az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás, azonban ezt még nem hajtják végre teljes mértékben – az EU szerint a britek. Ennél a témánál is az EU egységének a demonstrálása a cél. A csúcstalálkozón röviden érinteni fogjálk a közel-keleti helyzetet és a júniusra tervezett EU-USA csúcs előkészületeit.
Charles Michel elnök soron kívül napirendre tűzte a Ryanair járatának Minszkben történt kényszerleszállását és Raman Pratasevics fehérorosz újságíró őrizetbe vételét. Michel – aki felszólította a belorusz hatóságokat, hogy azonnal bocsássák szabadon az újságírót – kijelentette, hogy
az eset nem marad következmények nélkül.
Very concerned regarding reports of a forced landing of #Ryanair flight in Minsk.
We call on Belarus authorities to immediately release the flight and all its passengers.
An #ICAO investigation of the incident will be essential.
A csúcstalálkozó második, keddi napján a koronavírus-járvánnyal szembeni védekedésre és a klímapolitikáról esik szó. Itt minden bizonnyal üdvözlik majd a miniszterelnökök a digitális Covid-tanúsítványokkal kapcsolatos megegyezést. Azt is hangsúlyozni fogják, hogy a járvány még nem ért véget és fel kell készülni az új variánsokkal szembeni védekezésre is. Fontos téma lesz a nemzetközi szolidaritás, az EU-nak foglalkoznia kell azzal, hogy a világ vezető oltóanyag-előállítójaként hogyan tud segíteni a szegényebb országokon.
Ugyancsak a keddi nap témája az EU klímasemlegessége. A cél, hogy 2050-re elérjék a tagállamok ezt a célt, tavaly decemberben pedig abban állapodtak meg, hogy 2030-ig teljesítik az 55 százalékos kibocsátáscsökkentést. Magas beosztású uniós illetékestől az EUrologus úgy értesült, hogy az elfogadni tervezett szöveggel kapcsolatban nincs meg az előzetes egyetértés. A tagállamok körülbelül egyharmadának megfelel a szöveg, ugyanekkora résznek túl kevés a konkrétum, a maradék harmadnak pedig túl sok. A cél most az, hogy a tagállamok irányt mutassanak az Európai Bizottságnak azzal a 12 klímajogszabály-tervezettel kapcsolatban, amelyet a brüsszeli testületnek kell összeállítania. Ebben vita várható, s ezt nehezíti, hogy arról nincs még megegyezés, mekkorák lesznek a költségek és ezt ki és hogyan viseli majd. Forrásunk rámutatott, hogy jelentős probléma a tagállamok egyenlőtlen fejlettsége, emiatt a kevésbé korszerű technológiával rendelkező és jellemzően szegényebb országokra nagyobb terhek hárulhatnak.
A csúcstalálkozó hétfőn este hét órakor kezdődik és kedden kora délután ér véget.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
