Az EP-képviselők figyelmeztetnek: nem szavazzák meg a Törökország által áhított vámunióreformot, ha az ország nem tartja tiszteletben a jogállamiságot és emberi jogokat.
Az Európai Parlement történetének legkeményebb hangvételű Törökország-jelentésről szavaznak a képviselők szerdán.
Az EP azt üzeni a török vezetésnek, hogy vissza kell térniük a demokratikus reformok útjára és el kell hagyniuk a belpolitikai célokra szánt EU-ellenes retorikát, különben nem lehetséges az együttműködés az EU-val – magyarázta Nacho Sánchez Amor spanyol szociáldemokrata EP-képviselő, a jelentés előadója a szavazást megelőző sajtótájékoztatón.
A jelentés – amelyet minden valószínűséggel jóvá fog hagyni az EP-képviselők többsége, miután a nagy frakciók megállapodtak erről – azt követeli, hogy a jogállamiság és emberi jogok kerüljenek az EU és Törökország kapcsolatának középpontjába.
Az EP fel fogja szólítani – a tagállami kormányokat tömörítő – Európai Unió Tanácsát, hogy a jogállamisági feltételrendszert a vámunió reformjáról szóló tárgyalások során is érvényesítsék – magyarázta a spanyol politikus, aki hozzátette:
az Európai Parlament nem szavazza meg az elsősorban Törökország számára kedvező vámunió-reformot, ha az ország nem tartja tiszteletben a jogállamiságot és emberi jogokat.
Az EP-jelentéstevő arra is kiért, hogy ez a Törökországgal gazdasági kapcsolatban álló európai cégeknek is érdeke, hiszen a jogbiztonság az üzlet és a befektetések alapfeltétele.
A EU ajtaja továbbra is nyitva áll Törökország előtt – hangsúlyozta Sánchez Amor. A képviselő arra a frakciók közti vitára utalt, melynek során az Európai Néppárt el akarta elérni, hogy a csatlakozási tárgyalások befejezésére vonatkozó felszólítás is bekerüljön a dokumentumba. Ezt a többi EP-frakció végül elutasította, mivel úgy gondolják, hogy igenis reményt és motivációt kell adni a török társadalom számára. A spanyol EP-képviselő a saját országát hozta fel példának azzal kapcsolatban, hogy bő egy évtizeddel a Franco-diktatúra bukása után az ország az EU tagja lett.
Az Európai Parlament minden évben értékeli a tagjelölt államok és az EU kapcsolatát, illetve az adott országban, az EU-csatlakozás érdekében végrehajtott reformok sikerességét.
Törökország 1999-ben lett uniós tagjelölt, a csatlakozási tárgyalások pedig hivatalosan 2005-ben kezdődtek el. A török belpolitikának a 2010-es évek derekán kezdődő, Recep Tayyip Erdogan államfőhöz (képünkön) köthető illiberális fordulata azonban megakasztotta az EU részéről amúgy sem túl nagy fogadókészséggel folytatott tárgyalásokat. 2018-ban az Európai Unió Tanácsa hivatalosan is úgy döntött, hogy felfüggeszti a csatlakozási folyamatot.
Az EU és Törökország között 2016-ban, a migráció megfékezése érdekében kötött megállapodásban tett az EU ígéretet a vámunió reformjára, amely azzal kecsegtette Ankarát, hogy újabb gazdasági szektorokat – például a mezőgazdasági termékeket, közbeszerzéseket és szolgáltatásokat – is bevonhatnak a vámmentességet biztosító együttműködésbe. Noha ehhez jelentősen hozzájárul a török belpolitika antidemokratikus fordulata, az ígéretet Brüsszel nem teljesítette.
Az elmúlt hónapokban javulni kezdett az EU és Törökország kapcsolata, így a vámunió témája is visszakerült a napirendre, legutóbb az uniós állam- és kormányfők márciusi virtuális csúcstalálkozójukon tettek ígéretet arra, hogy megvizsgálják a reform lehetőségét. Ez azt is jelenti, hogy az EP jelentésben fenyegetésként említett vétó csak a hipotézis szintjén létezik: a tárgyalások még meg sem kezdődtek a vámreformról, nemhogy megszületetett volna a megállapodás, amit az EP-nek ratifikálnia kellene.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.