Véget ért Portóban az uniós állam- és kormányfők két napos találkozója, amelyen több dokumentumot is elfogadtak:

• a “portói szociális kötelezettségvállalás”-t,

• a Portói Nyilatkozatot,

• az EU-India vezetői nyilatkozatot, és

• az EU és India közötti hálózati összekapcsoltsági partnerségről szóló dokumentumot.

A szociális vállalásokról már részletesen beszámoltunk. A Portói Nyilatkozatban az uniós vezetők rögzítik, hogy az EU- és tagállami szintű intézkedéseknek köszönhetően munkahelyek és vállalkozások millióit védték meg. A helyreállítás során döntő szerepe lesz az EU által elfogadott többéves pénzügyi keretnek és a Next Generation EU-nak, utóbbi a 750 milliárd eurós rendkívüli támogatási alap. Ez a dokumentum rögzíti:

Ahogy Európa fokozatosan talpra áll a Covid19-világjárványt követően, a munkahelyek védelme helyett a munkahelyek teremtése és a munkahelyek minőségének javítása lesz az elsődleges feladatunk, amiben rendkívül fontos szerep hárul majd a kis- és középvállalkozásokra (beleértve a szociális vállalkozásokat is).

Bár Orbán Viktor tegnap határozottan küzdött az ellen, hogy a nemek közötti egyenlőségről szó legyen az uniós dokumentumokban, a szociális vállalások között és a politikai nyilatkozatban is helyet kapott ez a szempont.

Fokozni fogjuk a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelmet szolgáló erőfeszítéseinket, és aktívan fellépünk a nemek közötti foglalkoztatási, bér- és nyugdíjkülönbség megszüntetése, valamint a társadalmunkban mindenkit megillető egyenlőség és méltányosság előmozdítása érdekében, az Európai Unió alapelveivel és a szociális jogok európai pillérének 2. alapelvével összhangban.

- így szól a Portói Nyilatkozat 10. pontja. Az EU és India közötti hálózati összekapcsoltsági partnerség a digitális, az energetikai és a közlekedési ágazatra, valamint az emberek közötti együttműködésre terjed ki, hasonlót eddig csak Japánnal kötött az Európai Unió. A partnerség mindenekelőtt a digitális és zöld átállás támogatására, a nemzetközi szabványok betartására és fejlesztésére, a közös társadalmi, környezetvédelmi, gazdasági és költségvetési fenntarthatósági normákra és értékekre, valamint az egyenlő versenyfeltételekre épül.

Az EU és India vezetői általosságban is megerősítették együttműködési szándékukat és az emberi jogok, a demokrácia és a szabadság iránti kölcsönös elkötelezettségüket. Abban is megegyeztek, hogy folytatják a 2013-ban felfüggesztett szabadkereskedelmi tárgyalásokat.

Az uniós vezetők áttekintették a Covid-helyzetet is. Charles Michel, az Európai Tanács elnökének összefoglalója szerint ezen belül a tagállamok tájékoztatás kaptak az oltóanyagok gyártásának és szétosztásának felgyorsításáról. Arról is szó volt, hogy a tudósok, kutatók bevonásával az új vírustörzsek ellen is hatékony védekezést kell kidolgozni. Az EU júniusban szeretné bevezetni a digitális zöldigazolványt, amelynek birtokosai számára megkönnyítenék az utazásokat. Azt is megvitatták, hogy az EU milyen szerepet játsszon a világ vakcinaellátásában és milyen feltételekkel váljon lehetővé a vakcinák EU-ból történő exportja.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök megerősítette, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a Pfizer-BioNTechkel kötött, további 1,8 milliárd adag vakcina leszállítására vonatkozó szerződést, amelyet a gyógyszergyár a következő két évben teljesít. Von der Leyen azt is elmondta a tagállami vezetknek, hogy az uniós beszerzéseknek köszönhetően már több mint kétszáz millió vakcinát szállítottak le a gyárak.

Orbán Viktor éjszakai videójában még arról beszélt, hogy a WHO ideiglenes vészhelyzeti gyógyszerlistára helyezte a kínai Sinopharmot, és ezt “örömmel fogadta mindenki”. Ugyanakkor a kínai vakcina ügye egyetlen hivatalos dokumentumban, vagy nyilatkozatban sem került elő. Ez azért is érthető, mert az európai alkalmazhatóság feltétele az Európai Gyógyszerügynökség ajánlása és az Európai Bizottság forgalombahozatali engedélyezése. Ez azonban – erre vonatkozó kérelem híján – egyelőre nem aktuális.