2019-ben az uniós tagállamok több mint 706 400 embenek adtak állampolgárságot – derül ki az Eurostat legfrissebb jelentéséből. Ez a szám az egy évvel korábbi adatnál 34 ezerrel, a két évvel korábbinál pedig 6 ezerrel magasabb. A britek érdeklődése megnőtt az uniós polgárság iránt.
Az új uniós állampolgárok döntő többsége, 87 százaléka valamelyik unión kívüli állam polgára eredetileg, azonban 13 százalékuknak már volt EU-s állampolgársága, csak egy másik tagállamban.
A legtöbb új uniós polgár marokkói (66 800 fő), a második helyen pedig az albánok (41 700 fő) állnak. A sorban a harmadikok pedig – egyértelműen a Brexitnek betudhatóan – a britek, közülük 29 800-an maradtak a kilépés után is uniós polgárok, jellemzően Németországban, Svédországban és Franciaországban kértek és kaptak állampolgárságot. A britek ezzel megelőzték a szíreket (29 100 fő) és a törököket (28 600 fő). A sorban a következők a román polgárok, akik ugyan uniós állampolgársággal rendelkeznek, azonban egy másik országban is benyújtották a kérelmüket. 26 600 románról van szó, akiknek több mint fele olasz állampolgár is lett. Rajtuk kívül sok lengyel (12 600 fő) is kért más EU-s országban állampolgárságot.
A legtöbb új állampolgárságot Németország ítélte oda: 132 ezer emberről van szó, ez az összes új uniós polgár közel 20 százaléka.
Több mint 4700 magyar kért más EU-s országban állampolgárságot, de ebben benne van az a több mint 2100 honfitársunk is, aki a 2018-ban még EU-tag Nagy-Britanniában adta be igényét. Magyarország 3508 új állampolgárt avatott, közülük 2512-en uniós ország polgárai, a legtöbben (2123) eredetileg román állampolgárok – áll az Eurostat kimutatásában.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
