Az Európai Bíróság egy több mint tíz éve elfogadott magyar jogszabályról mondta ki, hogy sérti a közösségi jogot. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek értékesítési áraira vonatkozó törvény ugyanis szembemegy az áruk szabad mozgásának elvével.
A 2009 őszén elfogadott és 2010. január 1-jén hatályba lépett törvény célja az volt, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeknél megtiltsa a beszállítókkal szemben tanúsított tisztességtelen forgalmazói magatartást. Ennek értelmében az e termékek forgalmazói által alkalmazott kiskereskedelmi profitráta az importált termékek esetében nem lehet kisebb, mint az azonos belföldi termékek esetében. A jogalkotó azt szerette volna elérni, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kereskedői tisztességes üzleti magatartást tanúsítsanak a beszállítóik irányába, illetve, hogy a kereskedők ne alkalmazzanak túl alacsony árszinteket.
A bírói érvelés szerint ez a rendelkezés beavatkozik a kiskereskedőknek az árréseik meghatározására vonatkozó szabadságába. Megakadályozza őket abban, hogy azonos, de különböző országokból származó termékeket magasabb vagy alacsonyabb árréssel értékesítsenek, és ily módon egyenlíthessék ki a termékek magasabb beszerzési árából eredő versenyhátrányt.
A hosszadalmas bírósági eljárás során az Orbán-kormány is próbálta megvédeni elődje lépéseit arra hivatkozva, hogy az intézkedést a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelem igazolja. Ezt azonban Magyarország nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
