Magyarországon a 15 éves lányok 30 százaléka folyamatos online kapcsolatban áll a barátaival, de már a 11 évesek 13 százaléka is szinte mindig a neten kommunikál – a többi közt ez derült ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb jelentéséből, amelyet a kiskamaszok online jelenlétéről készített. A 2022-ben (tehát a koronavírus-járvány lecsengésekor) készített átfogó felmérésben közel 280 ezer fiatalt kérdeztek meg 44 európai, közép-ázsiai országból és Kanadából, akik 11, 13 és 15 évesek voltak. A közösségi média használatán és az online játékon volt a fókusz, utóbbit 13 országban vizsgálták – ebben például részt vett Szlovákia és az Egyesült Királyság, de Magyarország nem.

Abban talán nincs semmi meglepő, hogy a jelentés legfőbb megállapításai nem túl optimisták. A WHO jelentése szerint a kamaszok körében 7-ről 11 százalékra nőtt azoknak az aránya, akiknél kifejezetten „problémásnak” nevezhető a közösségi média használata. Ez azt jelenti, hogy nagyon nehezen kontrollálják a képernyőidőt, idegesek, ha nincs náluk a telefon és akkor is állandóan a közösségi médián jár az eszük, ha épp nem férnek hozzá, akár az iskolában. Ezek mind olyan jelek, amelyek akár a függőség kialakulására utalhatnak.

A jelentés három másik kategóriát is megkülönböztet. Az „intenzív” használók még nem mutatják a fenti tüneteket, de a hét minden napján, szinte állandóan kapcsolatban vannak másokkal az online felületeken. „Aktív” használó az, aki napi rendszerességgel használja a különböző felületeket online kapcsolattartásra, például barátokkal, osztálytársakkal, szülőkkel. Végül, az „inaktív” használó, aki szinte csak hetente vagy ennél kevesebbszer néz fel ezekre a platformokra – tehát alig használja őket.

A felmérés eredményei szerint a problémás felhasználók legtöbbje a 13 évesek közül kerül ki.

A nemek között viszont jelentős különbségek voltak. A lányok között több volt a problémás felhasználó, és ők azok, akik állandóan online kommunikálnak a barátaikkal, míg a fiúk között többen vannak azok, akik online játékokkal játszanak. Ez az jelzi, hogy míg a lányok inkább szociális kapcsolatteremtésre, a barátságok ápolására használják az internetet, addig a fiúk inkább játékokra.

Ha az összesítést nézzük, a kamaszok 36 százaléka áll folyamatos online kapcsolatban a barátaival, ez az arány egyébként a 15 éves lányok között a legmagasabb (44%). A kamaszok harmada minden nap játszik online játékokkal, 22 százalékuk napi négy órát is. Ez utóbbi főleg a 13-15 éves fiúkra jellemző.

Átlagos magyar eredmény, egy kivétellel

A felmérést Magyarországon is elvégezték, az eredmények szerint a magyar fiatalok hozzák a világátlagot, egy dologban viszont kiemelkednek: nálunk a legmagasabb az „aktív” felhasználók aránya (56%), azaz

a magyar 11-15 évesek többsége naponta kommunikál az interneten másokkal.

Ez a szám egyébként Tádzsikisztánban a legalacsonyabb (22%).

Jó hír viszont, hogy Magyarországon az átlagnál kisebb arányban vannak a „problémásnak” mondott közösségi médiát használó fiatalok: mindössze 7%-ot mértek a szakértők. A legmagasabb értéket ebben a kategóriában Románia érte el 22 százalékkal. A magyar gyerekek esetében az „intenzív” felhasználók aránya 27%, ami szintén alacsonyabb, mint a világátlag.

Magyarországon a fiatalok 11 százaléka nem igazán használja az online közösségi platformokat (a világátlag egyébként 12%).

Kevés alvás, sok stressz

A problémás felhasználók növekvő száma miatt a WHO a jelentésben arra is felhívta a szülőket, a pedagógusokat és a törvényhozókat, hogy készítsenek programokat, amivel csökkenthetik az arányt. Ehhez több megoldási javaslatot is megfogalmaztak.

• Az iskolákban legyenek a médiatudatosságra nevelő programok, amelyeken például az online biztonságról is tanulhatnak a diákok.
• Szorgalmazzák a kamaszok számára is elérhető, megfizethető mentális egészséghez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztését.
• Elő kell mozdítani a nyílt párbeszédet, a szülőket arra biztatják, hogy beszélgessenek gyerekeikkel arról, mit jelent a digitális jólét.
• Nem csak a diákok, hanem a tanárok képzése is elengedhetetlen, kiemelten fontos, hogy a pedagógusok tisztában legyenek a médiatudatosság fogalmával, és hogy ezt hitelesen és pontosan tudják átadni a diákoknak.
• Végül a WHO követeli, hogy elszámoltathatók legyenek a platformok, ami azt jelenti, hogy a szolgáltatók betartják például a korhatár-korlátozásokat.

A jelentés kiemeli, hogy a számok azért is aggasztók, mert a „problémásnak” nevezett közösségi média használatnak komoly egészségügyi kockázatai vannak: az érintett gyerekek kevesebbet alszanak, sokáig ébren maradnak a képernyő előtt. Ez hosszútávon kihat a mentális egészségükre és a tanulmányi eredményükre is. Bár a kockázatok hangsúlyozása mellett megemlítik azt is, hogy a közösségi média használatának vannak pozitív aspektusai:

azok a kamaszok, akik egészséges mértékben használják ezeket a platformokat arról számoltak be, hogy mélyebb barátságok alakultak ki közöttük, ezáltal erősebben tudták támogatni egymást.