Kovács Bálint
Szerzőnk Kovács Bálint

Nem lehet azt mondani, hogy a Nemzeti Filmintézet a legkevésbé elfogult embert találta volna meg arra, hogy feltárja, mi is ment félre a magyar filmiparban az elmúlt húsz évben.

„Gőzerővel száguldunk neki a falnak, és nem fogunk megállni. (…) Jelenleg a méltán híres magyar film lezüllesztése zajlik, és ki tudja, ha sikerül végrehajtani ezt a dicstelen folyamatot, ha aztán hozzáértő kezekbe is kerülne a szakma újra, vajon hány évtized lenne visszajutni oda, ahová nem olyan rég már egyszer eljutottunk. Tűnjenek akármilyen túlzónak a fenti sorok, nincs az a pesszimizmus, ami ilyen kilátások mellett ne lenne indokolt” – írtuk 2022 utolsó napjaiban arról, hova jutott mostanra a Fidesz által mára teljes egészében a kormány irányába állított magyar filmipar.

Gőzerővel száguldunk neki a falnak, és nem fogunk megállni – A magyar film 2022-ben

Noha tavaly az ElkXrtukot nézve azt gondoltuk, ennél már nehéz mélyebbre süllyedni, a magyar film idei éve sokkal tragikusabb volt az előzőnél is. És úgy tűnik, ebbe az irányba indultunk el, nagy sebességgel és elágazások nélkül.

Nemrég azt is hosszan elemeztük, hogyan jutott a magyar film odáig, hogy a kormány és a Nemzeti Filmintézet legnagyobb figyelmére a történelminek nevezett kurzusfilmek foglalják le, pedig akkor még el se készült minden idők legtöbb közpénzből készített, 6 milliárdos, bődületesen gyenge Petőfi-filmje, a Most vagy soha!, amit a filmezéshez mit sem értő, de a kormány melletti hűségesküt rég letevő Rákay Philip készíthetett el.

Nem elég nemzetinek lenni, annak is kell látszani – Kormánypropaganda a magyar filmben és filmiparban

Mikor változott meg a “történelmi film” kifejezés jelentése? Mikor tértek vissza a magyar kultúrába a kurzusfilmek, és hogyan változtak meg az elmúlt években? Hogyan jelenik meg a propaganda a magyar filmben, és hogyan abban a kontextusban, ami körülveszi a filmeket? Elemzés.

Az tehát nem kérdés, hogy nagyon is lenne mit feltárni arról, hogyan jutottunk idáig, hogyan cserélte le Magyarország az Oscar-díjas Saul fiát és az Oscar-jelölt Testről és lélekről-t, ezeket az egész országnak és a magyar kultúrának dicsőséget és elismerést hozó filmeket az ezek állami támogatásának sokszorosából készített, semmilyen nemzetközi figyelemre nem számítható, és a szakma szerint is csapnivaló filmekre, mint amilyen a Most vagy soha!, a Blokád vagy a Hadik.

Így aztán ha valakinek nem cseng ismerősen a név, még örömhírnek is hathatott a Nemzeti Filmalap csütörtöki közleménye, amelyben többek között ezt írják:

Aranyszem címmel rendez Novák Emil dokumentumfilmet, amely a kamerák lencséin át, kiemelkedő alkotók élettörténetein keresztül nyújt visszatekintést a XXI. század első negyedének, az elmúlt 20 év magyar filmiparára.

A filmre az NFI egyelőre 25 millió forintnyi támogatást adott.

Független szakembernek természetesen mindenképpen tartózkodnia kell a véleményalkotásról azelőtt, hogy látná a filmet, ebben az esetben mégis érdemes elgondolkodni, hogy vajon mit várhatunk ettől a filmtől úgy, hogy Novák Emil lesz az alkotója.

Novák Emil operatőrt és filmrendezőt többek közt Ragályi Elemér több filmjének segédoperatőreként lehetett ismerni, szervezett Filmszemlét, a részvételével jött létre az Aranyszem Operatőr Fesztivál; 1985-ben Balázs Béla-díjat is kapott. 2020-ban azonban más kontextusban jelent meg a neve:

a legelsők között vállalt fontos tisztséget azon a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, amelyet a Fidesz-kormány akarata szerint modellváltásra kényszerítettek, miután az egyetem teljes polgársága hosszú időn keresztül hiába tiltakozott a döntés ellen.

Novákot az egyetem einstandjában főszerepet vállaló, az azt az új modellben tulajdonló alapítvány elnöke, Vidnyánszky Attila nevezte ki rektorhelyettessé. Válaszként a Magyar Filmakadémia elnökségének többi tagja, Sándor Pál, Hutlassa Tamás, Bereczki Csaba és Jancsó Dávid is lemondtak elnökségi tagságukról.

Novák SZFE-s kinevezése után Reisz Gábor rendező (Magyarázat mindenre, Rossz versek, VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan) közölte, hogy kilép a Novák elnökletével vezetett Magyar Filmakadémiából, az onnan érkező hírleveleket pedig spamnek állítja be. Néhány nappal később a Magyar Operatőrök Társaságának (HSC) számos tagja adott ki közleményt, amelyben azt írták, Novák Emil SZFE-s szerepvállalása miatt kilépnek a szervezetből. Végül a Magyar Filmakadémia elnöksége visszahívta az elnöki pozíciójából Novák Emilt.

Ragályi Elemér is kommentálta a helyzetet a Facebookon egy rövid, de velős üzenettel:

A szemem elé ne kerülj, Emilke…!

Tarr Béla pedig közleményt adott ki: „Felháborított, hogy Novák Emil a Werckmeister harmoniák operatőreként tünteti fel magát. Novák Emillel csak 3 napot forgattunk, amiből sajnos csak egy jelenetet tudtunk használni az elkészült filmben. Menet közben világossá vált együttműködésünk lehetetlensége. Ennek okait az Ő maradék méltóságának védelmében nem részletezném” – írta.

Ilyen előzmények után nincs más hátra, mint izgatottan várni, milyen is lesz a szakma megbecsült tagja, Novák Emil Aranyszem című dokumentumfilmje.