A finnek soha nem állították, hogy létezne a „finn csoda”. Igaz, a kezdetben kimagasló PISA-sikerek óta eltelt két évtizedben az ország fölépített egy oktatási profilra alapozott nemzeti brandet, ami most romokban hever – mondta Fenyvesi Kristóf a hvg360-nak adott interjúban. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ország „jéghegyszerű eredményei” már egy évtizede olvadásnak indultak.

A rendszeren több repedés volt tapasztalható. „Az utóbbi időben a finn kutatók azt vették észre, hogy a társadalmi-gazdasági különbségek egyre inkább összefüggésbe hozhatók lettek a gyerekek eredményeivel. Ez a világ nagy részén sajnos teljesen hétköznapinak számító jelenség teljesen új volt Finnországban. A leggyengébben és legjobban teljesítők között ráadásul nemcsak kimutathatóvá vált a társadalmi-gazdasági különbség, hanem egyre nőtt is” – mondta.

A finnek korábbi jó teljesítménye annak volt köszönhető, hogy viszonylag kevés volt a gyenge tanuló a rendszerben, és még a leggyengébbek teljesítménye is viszonylag magas volt nemzetközi összehasonlításban. Most épp a gyenge teljesítményű tanulók aránya nőtt a legjobban.

E mellett 2022-re különösen szembetűnővé váltak az iskolák közötti különbségek is, ami korábban szintén nem volt jellemző Finnországra. Azaz, az utóbbi években megjelentek és nőttek az iskolák közötti és az iskolán belüli különbségek is. Mindezek a trendek alkalmat adtak a politikai hullámlovaglásra, a populizmus megjelenésére az oktatás területén is. Egy sor, Finnországban korábban egyértelműnek tekintett társadalmi alapérték rendült meg.

Fenyvesi hosszasan magyarázta a finn oktatás romlását előrejelző baljós jeleket, de továbbra is – szülőként – bízik a finn iskolában. „Azt tapasztalom, hogy az én gyerekeimnek van idejük gyereknek lenni. És bizonyos árat, úgymond, hajlandó vagyok ezért fizetni, még ha tudom is azt, hogy Finnország versenyképessége Hongkonghoz vagy Szingapúrhoz képest durván megsínyli az átlagosan alacsonyabb oktatási teljesítményeket.”

Úgy véli, hogy Finnországban erős az önreflexió, a következő időben át fogják gondolni, mit kell tenni a negatív trend visszafordítására.

A magyar oktatási helyzetről nagyon rossz a véleménye. „A mai politikai vezetés abban a tévedésben él, hogy az egész országot lehet úgy építeni és működtetni, ahogyan egy pártot. Az pedig nem oktatáspolitika, hogy az iskolarendszert is úgy működtetjük, mint egy pártot. Ez a politikának való kiszolgáltatottságot jelenti, és azt, hogy a gyerekek és a tanárok a politika túszaivá válnak, és nagyon megsínylik ezt a helyzetet.”

Ma, szerinte minden oktatással kapcsolatos állásfoglalás kizárólag politikai megnyilvánulásként értelmezhető. „Így nehéz elképzelni egy szükségletalapú oktatást, hiszen a szükségletek is csak a politikai erőtérben jelennek meg. És ha már ez így alakult, akkor a diákok, tanárok a szükségleteik kinyilvánítását kénytelenek az utcára vinni, mert már nincs hova. És olyan képek jelennek meg a sajtóban a gyerekek, az őket féltő szülők és tanárok, valamint az állam összecsapásáról, ami elképesztő. Ezt nem engedheti meg magának semmilyen felelős rendszer.”

A teljes interjú itt olvasható:

Repedezik az eddig élenjárónak tartott oktatási rendszer - vége a „finn csodának"?

A legutóbbi PISA-vizsgálaton szinte minden ország teljesítménye nagyot zuhant, ez alól nem kivétel az előző évtized legjobb eredményeit produkáló Finnország sem. A Finn Oktatáskutató Intézet kutatóját kérdeztük az okokról és a tanulságokról, valamint arról, hogy miben különbözik a finn közoktatási rendszer a magyartól.