Balla István
Szerzőnk Balla István

Péntektől ingyenesen látogatható a Széll Kálmán tér fölé magasodó palota tetején kialakított kilátó, ahonnan pazar látvány tárul elénk az egykori Moszkva térre és tovább, a főváros északkeleti területei felé. Bár a csodaszarvast és a budai részt csak a jegybanki bennfentesek csodálhatják meg madártávlatból, az biztos, hogy egy új szelfizőhellyel bővült a város.

Nem sokkal a Mol Campus tornyának megnyitása után újabb városi kilátóval gazdagodott Budapest. Ezúttal a Széll Kálmán tér fölé magasodó Postapalota teraszát nyitják meg a látogatók előtt, ráadásul ez utóbbi pénzbe sem kerül.

 

A Pénzmúzeum látogatóközpontja
Reviczky Zsolt

Idén egyfajta próbaüzemként mindössze regisztrálni kell a palotában tavaly március óta látogatható Pénzmúzeumba, és a sikeres regisztráció után a múzeum megtekintésének utolsó állomásaként mehetünk fel lifttel a hetedik emeleti teraszra.

 

Az ország első páternosztere - csak jegybanki dolgozóknak
Reviczky Zsolt

 

A palotának ez a része sem volt még soha látogatható, most mintegy 100-120 ember is felmehet egyszerre. Odafönt kis kávézó, asztalok, székek is várják a vendégeket. A bástya felső szintjére nem lehet bemenni biztonsági okokból.

2024-től a tapasztalatokat értékelve alakítják majd át a látogatási rendet. Elképzelhető, hogy onnantól nem lesz összekötve a múzeum a kilátó résszel, hanem közvetlenül a bástya aljából, lifttel mehetnek fel a vendégek megcsodálni a 4-es-6-os villamosokat és a nyüzsgő Széll Kálmán teret felülnézetből.

 

Alattunk a Széll Kálmán tér
Reviczky Zsolt

Csütörtökön már a sajtó munkatársinak be is mutatták nemcsak a látogatók előtt nyitott részelet, hanem a Sándy Gyula által a 20-as években emelt palota, a Magyar Nemzeti Bank főhadiszállásaként átalakított részeit is. A gyülekező a Pénzmúzeum időszaki kiállításának termében volt, ahol örömmel vettük észre azt az 1951-es fotót, ahol már akkor hatalmas felirat hirdette a telefonos kisasszonyok fölött, hogy „Megvédjük a békét!”.

Fortepan/UVATERV

Ami a rövid bejáráson szembe tűnt, az az, hogy az épület átalakítására, felújítására rengeteg pénz volt, hol Hollóházi csempék, hol mohalámpa, hol üvegplafon, hol zöldfal sugározza a jegybanki gazdagságot. Vagy inkább kivagyiságot. Az egész ugyanis a belsőépítészeti megoldásokat tekintve pont olyan, mint az épület előtt emelt Csodaszarvas-szobor: monumentális, hivalkodó, de az egészből leginkább a stílusok kevéssé átgondolt keveredése sugárzik (hogy finoman fogalmazzunk).

 

Itt döntenek az alapkamatról
Reviczky Zsolt

Az ország első páternoszterét sem használhatják majd a mezei látogatók, de Matolcsy György és társai akár ezzel is felmehetnek mondjuk a Monetáris Tanács illusztris tárgyalójába a hetedikre, hogy mondjuk az alapkamat megváltoztatásával védjék meg a magyar fizetőeszközt. Amíg a kamatemelésen vagy csökkentésen gondolkodnak, a tanács tagjai ki is mehetnek egy – csak általuk használt – teraszra. Onnan viszont ők az elhíresült Csodaszarvas-szobor fenekét és hátát is megcsodálhatják felülről, továbbá, ha a tovább tekintenek (mint az alapkamatdöntés hatásaival kapcsolatban teszik, nyilván), akkor dél-budai területeket és a budai hegyeket is.

Az őr vigyázza a szarvast
Reviczky Zsolt

Most, hogy nekünk szerencsénk volt bejárni ezt az egyébként kitüntetett teraszt, az is feltűnt, hogy a „szomszéd fűje” tényleg zöldebb. Már ha a szomszéd az MNB, és másik fél a Karácsony Gergely által vezetett főváros. Az utóbbihoz tartozó füves rézsű kiégett területéhez képest a Csodaszarvas környéke egy wimbledoni teniszgyep.

A zöld két árnyalata
Reviczky Zsolt

De mindez természetesen senkit nem fog zavarni, hiszen ide a látogatók nem mehetnek be, az újságírók is csak kivételes alkalmakkor, szigorú biztonsági őrök társaságában.

Az északi terasz-kilátó viszont – az ígértek szerint – mindenkié. Érdemes regisztrálni. A Múzeumok Éjszakáján például esti fényekben is megcsodálhatjuk Budapestet.

 

A Széna téri villamoskanyar
Reviczky Zsolt

A Krisztina körút 6. szám alatti eklektikus–szecessziós palota a Magyar Királyi Posta igazgatósági épületeként épült, Sándy Gyula tervei alapján épült 1924–1926-ban. Az épület a második világháborúban, Budapest ostroma során teljesen kiégett, de szerkezete nem esett szét (erre a tervezője nagyon büszke volt), 1947-ben helyreállították és a 2000-es évek elejéig, eredeti céljának megfelelően a Magyar Posta használta.

 

A Postapalotában látható Postapalota-makett
Reviczky Zsolt

Azután évekig üresen állt, majd trükkös pénzügyi akciókon keresztül került a jegybank tulajdonába 2019 májusában. Az épület egyre dráguló felújítása és bebútorozása során aztán Matolcsy György fia és barátai szakítottak hatalmasat.

Az épület nagyobb részében a jegybank irodái, tárgyalói kaptak helyet. Tavaly márciusban nyitott meg a palotában a Pénzmúzeum, majd decemberben egy sokak által vitatott színvonalú, 200 milliós Csodaszarvas-szobor került az épület mellé.

hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.