Beszédelemzésen alapuló, a depresszió felismerését segítő, nyelvfüggetlen szoftvert fejlesztenek közösen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Semmelweis Egyetem kutatói. Az alkalmazás már elkészült, de élesítéséhez további tesztekre van szükség.

Mivel nehéz és időigényes a depresszió diagnózisát felállítani, a kutatók a mesterséges intelligencián alapuló technológiával az egészségügyet szeretnék tehermentesíteni, és hatékonyabbá szeretnék tenni a depressziós páciensek felismerését is – áll a Semmelweis Egyetem honlapján közzétett hírben.

Hajduska-Dér Bálint, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának tanérsegéde szerint "a depressziókutatásban régóta próbálnak olyan biomarkereket (objektíven mérhető jellemzők) meghatározni, melyek orvosi beavatkozás nélkül segíthetik a gyorsabb felismerést. Ilyen lehet a páciensek megváltozott beszéde, melyről mára gyakorlatilag egyetértés van a szakirodalomban."

A depressziós betegek beszéde ugyanis általában megváltozik: monotonabb és halkabb lesz, többször tartanak szünetet. Kiss Gábor, a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének tudományos munkatársa szerint ezekre a jellegzetességekre tanítják meg a szoftvert egy speciális módszer segítségével.

A kutatáshoz az úgynevezett Magyar Depressziós Beszéd Adatbázis 218 depressziós és egészséges embertől (144 nő, 74 férfi) származó hangmintáit használták fel a kutatók. A résztvevőknek Az északi szél és a nap című rövid, tízmondatos mesét kellett felolvasniuk. A szakemberek rögzítették a résztvevőknek az egyik hagyományosan használt diagnosztikai teszten elért pontszámukat, az életkorukat, a nemüket, a dohányzási és gyógyszerszedési szokásaikat, illetve azt, hogy van-e beszédet befolyásoló betegségük. A kutatók ezután különböző fizikai jellemzőket vetettek össze minden egyes beszédmintában, köztük a hangspektrumot, a hangdinamikát, a dallamváltozást vagy a beszédritmust.

Az összesített eredményekből kiderült, hogy az alkalmazás 76-84 százalékos pontossággal szűrte ki a depresszióban szenvedő pácienseket attól függően, hogy milyen diagnosztikai tesztekkel tanították meg a klinikusok a szoftvert.

A kutatók szerint az új MI-alapú alkalmazást idővel nemcsak az általános orvosi praxisban, de akár mobil- vagy webes applikációk formájában is elérhetővé lehetne tenni, ezáltal az érintettek hamarabb juthatnának el a megfelelő segítséghez, a pszichiáterhez.