Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A növényi kannabisz teljes legalizálását tervezik Németországban, ami nemcsak a fogyasztás dekriminalizálására, hanem a termesztésre és a szabályozott körülmények közötti kereskedelemre is vonatkozna. Az Európai Unió legnépesebb országa ezzel a lépéssel nemzetközi egyezményekkel is szembemenne, ugyanakkor óriási hatása lehet világszerte, ha a tervet sikerrel véghez is viszik. Magyarországon csak a Magyar Kétfarkú Kutya Párt támogatja a marihuána teljes legalizálását. A Deutsche Welle riportja.
Németországban a kormánypártok – a szociáldemokraták, a zöldek és a szabaddemokraták – a koalíciós megállapodásukban rögzítették a kannabisz legalizálását. Ezalatt nem csupán a marihuánafogyasztás dekriminalizálását értik. A Scholz-kormány szabályozott piacot, a kannabisz ellenőrzött forgalmazásának megteremtését tűzte ki célul, vagyis azt, hogy a felnőttek az arra kijelölt üzletekben, fogyasztási céllal, szabadon vásárolhassanak marihuánát.
Szakértők szerint ez nemcsak a feketepiac visszaszorításában segíthet, hanem garantálja a minőségi szerhasználatot is, ami védi a fogyasztók egészségét, sőt a hozzáférhetőség szabályozásával a kiskorúak védelmét is biztosítja. De ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, sok követ kell még megmozgatni – a jogalkotás a nemzetközi jogot is érinti, és a védelmi minisztériumon kívül az összes szövetségi minisztérium közreműködésére is szükség van.
A legfőbb illetékes ugyan az Egészségügyi Minisztérium, de minden tárca működési területén adódnak idevonatkozó ügyek, amelyeket szabályozni kell – mondta a marihuána legalizálásának előkészítésével megbízott szövetségi biztos, Burkhard Blienert. „A szükséges intézkedések átívelnek a mezőgazdaságon, az ifjúságvédelemen, a rendőrségen, és nem érnek véget az adózással kapcsolatos kérdéseknél.”
Milliárdos bevétel az államnak
A kannabisz legalizálása Németországban a becslések szerint négymillió embert érinthet, többségük alkalmi fogyasztó.
„Megpróbáltuk megsaccolni, hogy valójában mekkora mennyiségről beszélünk. Négyszáz tonna körüli éves marihuánafogyasztást feltételezünk, aminek piaci értéke négy- és ötmilliárd euró között mozog.” – mondta Justus Haucap düsseldorfi gazdaságkutató.
A közgazdászprofesszor tavaly ősszel szakértői jelentést készített a marihuánafogyasztás legalizálásából beszedhető adókról és járulékokról, valamint megbecsülte a rendőrség és az igazságszolgáltatás ezzel kapcsolatos megtakarításait is: a számítások szerint mindez összesen évi ötmilliárd eurónyi bevételt jelenthet az államnak. A közgazdász nyár elején ismertette az adatokat az Egészségügyi Minisztériumban tartott szakértői meghallgatáson.
Az ötnapos tanácskozáson legalább kétszáz németországi és külföldi szakértőt hallgattak meg: a legkülönbözőbb szervezetek képviselőit – a legfelsőbb tartományi szintű egészségügyi hatóságok szövetségétől (AOLG) kezdve a Német Kenderszövetségen át a Bűnügyi Vámhivatalig.
Az értekezleten részt vett a németországi Kannabiszipari Szövetség (Cannabis Business Industry Association, BvCW) alelnöke, Dirk Heitepriem is, akit állítása szerint az lepett meg a leginkább, hogy a vitapartnerek szinte egyáltalán nem beszéltek már arról, szükség-van-e a legalizálásra, hanem csak arról, hogy miként lehetne ezt megvalósítani.
Blienert szerint a koncepció fő irányelveit ősszel fektetheti le a szövetségi kormány, melyek alapján elkészül a törvényjavaslat. Az előterjesztést jövőre tárgyalhatja a parlament. Az, hogy végül mikor fogadják el – a Bundestagtól függ.
Addig is temérdek kérdést kell még tisztázni. Az egyik legfontosabb: honnan vegyék az árut? A kannabisz-iparág képviselője, Dirk Heitepriem kevés esélyt lát a nemzetközi kereskedelemre és arra, hogy a németországi szükséges mennyiséget a régi kannabisztermelő országokból, például Marokkóból vagy Libanonból szerezhessék be.
„Ez ENSZ-egyezményekbe és európai szabályozásba ütközik” – érvel Heitepriem. „Feltételezzük, hogy kezdetben biztosan németországi termelésre lesz szükség. Ez egyrészt komoly beruházásokat igényel, másrészt legalább másfél-kétéves átfutást, amíg a szükséges termelési kapacitást elérjük.”
Az ENSZ-egyezmények buktatói
Burkhard Blienert leginkább az ENSZ kábítószerügyi egyezményei foglalkoztatják. „Mindeddig azt olvastuk ki a nemzetközi egyezményekből, hogy a marihuánát szigorúan üldözni kell” – állítja az SPD politikusa, aki ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szóban forgó ENSZ-egyezmények egyike még az 1960-as években született. „Azok más idők voltak. Ha új korszakot akarunk nyitni, és a kérdést korszerű szemlélettel közelítjük meg, miközben az egészségpolitikának is meg akarunk felelni, vitákra és egyeztetésekre van szükség – többek között arról, hogy 2022-ben miként értelmezzük ezeket az egyezményeket.”
Ezek a viták egyébként éreztetik hatásukat az ENSZ nemzetközi kábítószer-ellenőrzési egyezményeinek végrehajtását felügyelő ellenőrző szervnél, a Nemzetközi Kábítószer-ellenőrzési Testületnél (INCB) is. A szervezet nemrég úgy határozott, hogy azok az intézkedések, melyek kis mennyiségű kábítószer személyes használatának és birtoklásának dekriminalizálására irányulnak, nem sértik az ENSZ kábítószerügyi egyezményeinek rendelkezéseit. Ugyanakkor a teljes legalizálás – a termesztőktől a kereskedőkön át a fogyasztókig – mindenképp az egyezmények előírásaiba ütközne.
Két országban, Uruguayban és Kanadában, valamint az Egyesült Államok 21 tagállamában az ENSZ irányelvei ellenére dekriminalizálták már a kannabisz termesztését, kereskedelmét és forgalmazását. Egyik sem nem járt különösebb következményekkel, ezért Justus Haucap szerint tovább fog változni a legalizálás megítélése. És miután Németország Európa legnépesebb országa, szomszédai „fokozott érdeklődéssel kísérik az események itteni alakulását. Ha Németország törvényes, ellenőrzött piacot teremtene a kannabisznak, azzal az én megítélésem szerint nagyon pozitív jelzést adna egy sor másik országnak.”
Az ellenzék óvatos
Mindezek előtt azonban még elfogadásra vár a törvény, amelyet feltehetően nemcsak a Bundestagnak, hanem a tartományokat képviselő Bundesratnak is jóvá kell hagynia. Itt azoknak a szövetségi államoknak a szavazataira is szükség van, amelyekben a kereszténydemokrata CDU is részt vesz a kormányzásban – márpedig a Bundestag legnagyobb ellenzéki pártja eddig ellenezte a kannabisz legalizálását.
Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy éppen a kereszténydemokrata vezetésű Merkel-kormány volt az, amely elfogadta Európa legnagyobb gyógyászati kannabisz programját, mely segítségével 130 ezer német juthatott orvosi kannabiszhoz. A német szabályozás abban is egyedülálló, hogy nincsenek előzetesen meghatározva azok a betegségek, melyek esetében az orvos felírhat kannabiszt – az viszont elő van írva, hogy csak súlyos betegek kaphatnak, akinek más gyógyszer nem áll rendelkezésére, és az alkalmazástól pozitív eredmény várható. Egy 2021-es felmérés alapján a kannabisz 75%-ban fájdalomcsillapításra, 10%-ban főként a sclerosis multiplex okozta görcsoldásra, 6%-ban étvágytalanságra/anorexiára, 4%-ban kemoterápia okozta hányingerre, 3%-ban depresszióra és 1%-ban ezektől eltérő betegségekre alkalmazták.
Justus Haucap szerint a CDU ma már a marihuána teljes legalizálásának kérdésben sem egységes. „Náluk is akadnak képviselők szép számmal, akik ésszerűnek tartják a legalizálást” – állítja politikusokkal folytatott magánbeszélgetések alapján.
Haucap benyomását megerősítette a CDU egészségügyi politikusa, Erwin Rüddel is. „Egyre több frakciótársamról derül ki, hogy árnyaltabban látják ezt az ügyet, mint korábban. Ma azt mondják: „Ha tetszik, ha nem, a marihuánafogyasztás igen elterjedt”. Ezért jobb, ha biztonságos hozzáférést biztosítanunk mindazoknak, akik élvezeti céllal fogyasztanák a szert. Így hatékonyabban kezelhetjük a kábítószerproblémát, mintha szemet hunynánk felette.”
Bár minden jel a legalizálás irányába mutat, Németországban jelenleg átlagosan minden harmadik percben a rendőrség vagy az igazságszolgáltatás hatókörébe kerül egy kannabiszfogyasztó. Ellenük a hatóságoknak a mai napig a régi kábítószertörvény értelmében kell eljárniuk. Arra viszont még éveket kell várni, hogy engedélyezett szaküzletek polcain legyen elérhető a kannabisz. Aktivisták ezért első lépésként a kannabiszfogyasztás azonnali dekriminalizálását követelik, a fent említett ENSZ-egyezmények szellemében.
A követelés alapjául a németországi Szövetségi Bűnügyi Hivatal legutóbbi, kábítószerbűnözésről szóló jelentése szolgál, amely szerint, ha állampolgárok a kannabisz miatt kerülnek konfliktusba a törvénnyel, hat esetből csak egynek van köze kereskedelemhez. A kannabiszhoz köthető, úgynevezett „fogyasztással kapcsolatos bűncselekmények” közel 190 ezer esetéhez képest alig 30 ezer a kábítószer-kereskedelemmel összefüggésbe hozható bűncselekmény. Vagyis nem a nagy halak akadnak fenn a tilalom hálóján, hanem főként a kereskedéstől távol álló egyszerű füvezők.
Burkhard Blienert azonban kritikusan áll az azonnali dekriminalizáció követeléséhez.
„Szabályozott piac kialakításában hiszek. Ennek részeként volna érdemes dekriminalizálni az egyszerű fogyasztást” – hangsúlyozta a kábítószerügyi biztos. „Hatékonyabbnak tartanám, ha most nem ragadnánk ki a tervezett intézkedéscsomagból egyes elemeket, hanem mindent egymással összefüggésben gondolnánk át. Végülis a célunk egy mindenki számára elfogadható, egységes intézkedéscsomag.”
Mindeközben Magyarországon Magyarországon 2013-ig a kábítószer-fogyasztást önmagában nem büntette a törvény. Később azonban már a fogyasztás is a csekély mennyiségű kábítószer tartásával került egy büntetési kategóriába, vagyis két évig terjedő szabadságvesztéssel lett büntethető. A börtönbüntetést el lehet kerülni, ha a lefülelt fogyasztó hat hónapos elterelésen vesz részt (ez általában prevenciós vagy gyógyító foglalkozás), de csak abban az esetben, ha az ezt megelőző két évben nem követett el valaki kábítószerrel való visszaélést és/vagy nem vett részt elterelésen. Jellemző a magyar szabályozásra, hogy a büntetési tételt a kábítószer típusa (például, hogy marihuánáról van szó) sem a jogszabály, sem a bírói gyakorlat szerint nem befolyásolja. 2018 óta az elterelés sikeressége esetén a büntetőeljárás megszűntetéséről már nem is a rendőrség, hanem az ügyészség dönt – vagyis az eljárás csak egy későbbi vizsgálati szakaszban szűnhet meg. Magyarországon a kannabiszhasználat miatt rendelnek el legtöbbször gyógyító vagy prevenciós kezelést. 2019-ben a kezelésben részt vevők 64,2%-a (2942 fő) jelölte meg a kannabiszt elsődleges szerként, és további 8,7% (398 fő) másodlagos szerként – a résztvevők számának korábbi évekhez képest mért növekedése a hatóság aktivitásán és az elterelések számának növekedésén múlt. Magyarországon legális az orvosi marihuána, de nagyon nehezen hozzáférhető. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt az egyetlen párt, amely legalizálná a marihuána rekreációs fogyasztását és szabályozott keretek közötti termesztését, illetve terjesztését is. |
Szerző: Matthias von Hein. A fordítást Valaczkay Gabriella készítette. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette.
További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatóak.
| A Deutsche Welle (DW) és a HVG együttműködése keretében heti rendszerességgel jelennek meg DW-s helyszíni riportok, beszámolók vagy elemzések a hvg.hu-n. A DW egy német közszolgálati hírcsatorna, amely a világ 32 nyelvén tudósít. Újságírói jelen vannak Európa és a világ minden táján. A hvg.hu minden héten a teljes tudósítói hálózat legérdekesebb cikkeiből válogat. |
Címlapkép forrása: picture alliance / dpa | Gretel Johnston
Olaszországban legalizálhatják a marihuánatermesztést saját célra
