Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének legutóbbi adatai szerint a fogyasztás tekintetében Magyarország a maga évi 11 literével az európai középmezőnybe tartozik, valahol félúton Norvégia (bő 7 liter) és Csehország (több mint 14 liter) között – írja a csütörtökön megjelenő HVG. A cikkből az is kiderül, hogy nálunk az átlagnál jóval kevesebbe kerül a sör, a bor és a pálinka.  

Igazi hungarikumnak tekinthető, hogy a „pálinka-szabadságharc” eredményeként 100 liter – elvben saját fogyasztásra szánt – házi főzet adómentesen állítható elő, amelyre még egy kör ráadást jelent, hogy további 50 liter is adómentesen bérfőzethető.

A hazai alkoholfogyasztási mutatók évtizedek óta „világszínvonalúak”. A KSH – alkoholos májzsugorban meghaltak száma alapján készült – becslése akár biztatónak is tekinthető: e szerint az utóbbi húsz évben megfeleződött, 400 ezer alá csökkent a hazai alkoholisták száma. Csakhogy a szakemberek eközben a hivatalos adatoknak legalább a duplájáról beszélnek.

A legutóbbi európai uniós egészségfelmérés szerint a nagyivók aránya (férfiaknál ez például heti 14 korsót meghaladó sörmennyiséget jelent, a női limit 7 korsó) a 18–34 évesek körében tíz év alatt 2,6-ról 5,9 százalékra emelkedett. Hasonló duplázódás figyelhető meg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében: a 2009-es 2,9-ről 2019-re 6,1 százalékra nőtt az arány.

Bővebben a hazai alkoholfogyasztási statisztikákról az e heti HVG-ben és a hvg360-on olvashat.

hvg.hu